Zárókonferencia

Zárókonferencia

A magyar államapparátus a keresztény erényeket gyakorolja, vagy ahol ez nem teljes, ott az erények felé igyekezik abból a célból, hogy bármi következik a jövőben, ez a nemzet felkészült legyen – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere Az idők jelei projekt budapesti zárókonferenciáján.

Zárókonferencia

Fotó: MTI, Soós Lajos

A tárcavezető megjegyezte, a rendkívüli idők rendkívüli megoldási formákat igényelnek, „most is sorsfordító időket élünk, szemtanúi lehetünk nemcsak a keresztény kultúra és hagyományok értékeinek szétverésének, hanem egyszerűen az emberi lét alapjainak, a természeti törvényeknek a lebontása történik”.

A miniszter a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ), a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) és a Professzorok Batthyány Köre által szervezett rendezvényen arról beszélt: ma a világban mindenhol megoldhatatlan konfliktusok láthatóak, „mert nincs meg a fix háttér, nem gyakorolják az erényeket, és nem tudjuk, hogy ennek mi lesz a vége”.

Hangsúlyozta, az ember az egész világhoz hasonlóan teremtett lény, amelyet a gondolkodás képessége, a lélek és a hit emel ki a többiek közül, s mivel Isten képére teremttetett, a világ őrzése, gondozása és a közjó szolgálata is a feladata, ezekhez kapott alapvetően a jóra irányuló szabad akaratot Istentől.

Hozzátette: ha valaki nem éli meg a hitet, az isteni törvényeket, „Isten nélküli életet él”, éppen azokat a pilléreket veszíti el, amelyekre az emberi életet fel lehet építeni.

Zárókonferencia

Fotó: MTI, Soós Lajos

A természeti törvényekbe avatkozásról szólva a miniszter azt hangsúlyozta, “nagyon pontosan kell mérlegelni, hol kezdődik a teremtés, és hol van az emberi alkotás határa”.

A ráció és a hit egyensúlyban tartásának fontosságát kiemelve azt mondta, ennek az egyensúlynak a hit a vezérlő elve, „mert csak a hit által irányított ész, alkotás szolgálja az emberiség javát”, és ez a történelmet, a társadalmat és a kultúrát vizsgálva is kimutatható.

Mint mondta, a magyarság küldetéstudattal érkezett a Kárpát-medencébe, és ez “a kereszténység felvételével nyerte el teljességét, nyerte el a maga igazságát, akkor vált a szemlélet igazán emberközpontúvá”, ezeréves történelmünk két alapvető vonulataként a magyarságot és a kereszténységet említve.

Balog Zoltán, az MPEE elnöke, korábbi emberierőforrás-miniszter az eseményen a kritikus szolidaritás fontosságát emelte ki, azt mélyen gyökerező emberi és keresztény értékként említve, amelynek kezdete az „önkritikus szolidaritás”.

Zárókonferencia

Fotó: MTI, Soós Lajos

Mint mondta, miden értelmiségi és keresztény ember számára feladat az idők jeleinek kutatása, értelmezése, majd a megfelelő cselekvés, ennek során pedig a helyzetet mindvégig az erények alapján kell megítélnünk.

Ezt a szónok úgy értelmezte, hogy utat kell engednünk a belénk helyezett jónak, amely nem egyéni képesség, hanem olyan adomány, ami „kívülről jön, felülről jön; egy olyan képesség, ami belénk is szorulhat, meg ki is szabadulhat, kiszabadítható”.

Ezért minden keresztény embert arra bíztatott, hogy a felülről kapott tisztasággal, azt gyakorolva és fejlesztve vegyen részt a közéletben, mert ha a politika piszkos dolognak nevezve abban nem vesznek részt, mert “annak a következménye az lesz, hogy a gazembereké lesz a politika”

Balog Zoltán a jelenlegi kormány alapelveként említette, hogy egyszerre kell szólni a nemzet jövője iránt elkötelezett „szívmagyarokhoz” és a „zsebmagyarokhoz” is, hozzátéve, fel kell ismerni, hogy az előbbieknek is van zsebe, az utóbbiaknak pedig szíve, amelyhez meg kell találni az utat.

Mint mondta, az elmúlt nyolc év kormányzása jó irányba haladt, egymáshoz, a jóléthez és az igazságossághoz is közelebb hozta a magyarokat, megjegyezve, az elmúlt hetven esztendőben most a legjobb a hazai cigányság esélye a kiemelkedésre, a segély és a tőkejövedelem helyett pedig a munkából származó bevételre került a hangsúly.

Bízom benne, hogy ahhoz is közelebb vagyunk, hogy hajlandóak vagyunk a keresztény mérce alapján megmérni magunkat – zárta beszédét Balog Zoltán, célnak azt nevezve, hogy megfeleljünk ennek a zsinórmértéknek.

Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora napjaink problémáit arra vezette vissza, hogy a felvilágosodás korában teret nyert az igazságot az emberen belülre helyező, az objektív igazság létét tagadó felfogás, amivel szemben legutolsóként a kereszténység lép fel az európai kultúrkörben.

Az igazsághoz való viszonyunk döntő kérdés – hangsúlyozta, a felfogásbeli változás jeleként említve, hogy a középkorban létrehozott egyetemek szimbólumaiban még jelenik az igazságot jelentő latin veritas kifejezés, a későbbiekben azonban már nem.

Zárókonferencia

Fotó: MTI, Soós Lajos

- Forrás: MTI - 2018.06.01. -

 

A zárókonferencián készült hangfelvételeket az alábbi linkekre kattintva érhetik el:

Bábel Balázs előadása:

Lánczi András előadása:

Józsa Judit előadása:

Fodor István előadása:

Lakner Zoltán előadása:

Berán Ferenc előadása: