Védők és építők – Magyarok a keresztény Európában címmel tartotta tizenegyedik kongresszusát a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szeptember 16-án Budapesten, az Országház Felsőházi termében.

Már a program meghirdetésekor is igen nagy érdeklődésre tartott számot a KÉSZ XI. kongresszusa, melyen részt vettek a KÉSZ tagjai, barátai, hazai és határon túli együttműködő társszervezeteinek képviselői. „Milyen jó, hogy együtt vannak a történelmi keresztény egyházak tagjai! Hiszen egy régi magyar szólás szerint: Összevetett vállal erős a sokaság.” – fejezte ki örömét Galgóczy Gábor, a KÉSZ társelnöke.

Máté evangelista így fogalmazta meg a tanítványok feladatát: „Ti vagytok a föld sója. Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzátok meg? Nem való már egyébre, mint hogy kidobja és széttapossa az ember. Ti vagytok a világ világossága. A hegyre épült város el nem rejthető. És ha világosságot gyújtanak, nem teszik véka alá, hanem tartóra, hogy világítson a ház minden lakójának. Így világítson világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiket és magasztalják mennyei Atyátokat.” (Mt 5,13–16). Nagy tehát a felelőssége a kongresszus résztvevőinek: lámpájuk messzire kell, hogy látszódjon a hegytetőről.

Mit mutat a lámpások fénye?

„A magyar nemzet története a honfoglalás óta összeforrt az európai kereszténység történetével. Népünk a keresztény tanítás egyes elemeit már a Kárpát-medence felé történő vándorlás során megismerte, de az társadalmat alakító, meghatározó tényezővé Szent István uralkodása alatt vált. Az elmúlt 1100 évben számos magyar szent, hadvezér, várvédő, államférfi, gondolkodó és művész védte és építette nemcsak Magyarországon, hanem szerte Európában a kereszténységet. Napjainkban kontinensünkön meggyengültek a keresztény hit védelmére és építésére irányuló törekvések. Ez különösen aggasztó akkor, amikor az eddigi veszélyekhez az újkori népvándorlás is társul. Ezért tartjuk fontosnak, hogy rávilágítsunk történelmi örökségünk időszerűségére, tanulságaira és ezekből fakadó kötelezettségeinkre.” – fogalmazódott meg a KÉSZ XI. kongresszusának célja még ez év elején.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke nyitó beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy építkezni csak erős alapokon lehet, ez az erős alap pedig a múltunkban rejlik. Magyarország a történelem során a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védőbástyája volt. Minden időben, így ma is csak úgy állhatunk helyt, ha ezt a bástyát a keresztény értékekre építjük.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek előadásában rávilágított arra, hogy a mai Európában vallástól független szemléletek dominálnak. Régen a vezetők szinte kivétel nélkül vallásos emberek voltak. A bíboros felhívta a figyelmet a vasárnapi munkaszünet jelentőségére, Krisztus feltámadásának megünneplésére. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a mai divatos eszmék egy része keresztény gyökerű – mondta Erdő Péter.

Orbán Viktor miniszterelnök Magyarország jövőjéről szólt. Beszédében kifejtette, hogy ragaszkodnunk kell a keresztény Európában a keresztény Magyarországhoz. Nem teológiai és dogmatikai vitákat kell folytatni, hanem a keresztény értékeket kell védelmeznünk: a család, a nemzet szerepét. Magyarország nem kíván olyan bevándorlóországgá válni, ahol a liberalizmus eszméi dominálnak, mert ez felér egy szellemi öngyilkossággal – jelentette ki a miniszterelnök.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Erdő Péter bíboros és Orbán Viktor miniszterelnök előadása itt megtekinthetők:

Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke a reformáció és a keresztyén örökség kapcsolatáról, annak teológiai és társadalmi hatásairól beszélt. Rámutatott a Szentírás elmélkedő olvasásának fontosságára, a közösség szerepének súlyosságára és a látható egyházban megnyilvánuló, hittel átélt cselekedeteink jelentőségére.

Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke Ferenc pápa szavaival jóllakottnak és enerváltnak nevezte Európát. Figyelmeztetett arra, hogy magyarságunkat keresztényként kell megélnünk. Sopánkodás helyett megtérésre van szükség, megtérés nélkül nincs hiteles kereszténység. Minden tettünkkel a hit mellett kell kiállni.

Gál Kinga európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt alelnöke elmondta, hogy a keresztény értelmiségnek feladata és küldetése van. A keresztény alapokon álló társadalomnak a családokat kell megerősítenie, így kell leküzdenie a demográfiai válságot, nem pedig a bevándorlók betelepítésével. Egy virágzó Európa csakis a gyarapodó családokon alapulhat.

Makláry Ákos parókus, a KÉSZ elnöke előadásából megtudhattuk, hogy a történelem folyamán sosem volt könnyű kereszténynek lenni. Jézus Krisztus követése napjainkban ugyanannyi bátorságot, elszántságot és mély hitet igényel, mint az elmúlt kétezer év bármely időszakában. A történelem azt bizonyítja, hogy az egyházat és a keresztény hitből fakadó eszméket valahol a földkerekségen mindig üldözik. Európában az egykor nyílt üldözés mára burkolt formát öltött, a legkülönfélébb ideológiákra hivatkozva próbálják ellehetetleníteni a kereszténységet, megkövetelve a világnézeti semlegességet. A keresztények feladata az Evangélium hirdetése minden helyzetben: „Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.” (Mt 5,10)

Makláry Ákos előadása teljes terjedelemben elolvasható a jelujsag.hu-n.

Török Tamás az üldözött keresztények megsegítéséért felelős, leköszönt helyettes államtitkár a hivatal tevékenységét, terveit ismertette. Beszámolójából képet kaptunk a keresztényüldözés súlyosságáról. Nyolcvan országban közel 200 millió keresztény szenved el diszkriminációt. Ma öt vallási okból üldözött emberből négy keresztény. A keresztényüldözéshez több általános probléma is csatlakoztatható, ilyen a szülőföldön való megmaradás nehézsége, amelyet a Kárpát-medencében különösen át lehet érezni.

Zachar Péter Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a történész szemüvegén át villantott fel számos pillanatképet a keresztény Európa magyar építőiről és védőiről. Feltárta azt a tényt, hogy a magyarság európaisága és kereszténysége elválaszthatatlan egymástól. A kérdés az, megyünk-e tovább a keresztény elvek útján? Hiszünk-e keresztény gyökereinkben? Vagy csak koráramlatokban, a mai idők követelményeiben? A történelem arra tanít, hogy a modern emberiség alapvető keresztény értékekre épült: ilyen a személy méltósága, a szolidaritás, a szabadság és a béke. A keresztény Európát nem lehet azonosítani a fogyatkozó hívőkkel, ez nem pusztán vallási kérdés. A keresztény Európa jelenti a több mint kétezer éves hagyományainkat, sajátos jelrendszerünket, amit kialakítottunk, a létrehozott emlékezetközösségeket, a bennünket meghatározó szociokulturális valóságot.

Benvin Sebastian verbita szerzetes, a Pápai Missziós Művek magyarországi igazgatója előadása címével igen riasztó helyzetet vázolt fel: A fejsze a fa gyökerén van. Felhívta arra a figyelmet, hogy Európának döntenie kell: Isten útját követi, vagy nem. Három olyan eszköz létezik, mellyel távol tarthatjuk a fejszét a fa gyökerétől, sőt, ki is csorbíthatjuk azt: a hit, a család és az oktatás.

Széchenyi István így ír Naplójában: „Hallgatni, mikor beszélni kell, szintoly nagy hiba, mint beszélni, mikor inkább hallgatni kellett volna.” Azt hiszem, ma nem hibáztunk, eleget tettünk megszólalási kötelezettségünknek. De nem elég beszélni, tettekre, cselekedetekre is szükség van, mindannyiunk részéről. Jakab apostol írja levelében: „Mit használ, testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy van hite, cselekedetei azonban nincsenek? Vajon üdvözítheti őt a hit?” (Jak 2,14) – mondta zárszavában Galgóczy Gábor társelnök.

Úgy vélem, ma nem volt bizonytalan a hangunk. Példák, okok, okozatok és tennivalók sorozatával, a dicső múlttal és a fenyegető veszélyekkel szembesültünk, vészjelzést és biztatást egyaránt kaptunk – tette hozzá a társelnök.

Készült Galgóczy Gábor, a KÉSZ társelnöke kongresszuson elhangzott záró gondolatai alapján.
Fotók: Teknős Gábor és kdnp.hu

A kongresszuson elhangzott előadásokból kiadvány készül, mely várhatóan november közepén jelenik meg.

A rendezvény a Barankovics István Alapítvány, a Polgári Magyarországért Alapítvány, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, a Nemzeti Együttműködési Alap és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg.