Alapszabály
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Egyesület
EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (rövidített neve: KÉSZ) a tagjai által létrehozott, önkormányzattal rendelkező civil szervezet, amely ezen alapszabályában meghatározott célokra alakult, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljai elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Tevékenységének alapja az evangélium tanúságtevő megélése. A KÉSZ a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Ectv.) rendelkezései alapján működő országos Egyesületként alapszabályát az alábbiak szerint alkotja meg és hozza nyilvánosságra:
I. Az Egyesület neve, jelképe, székhelye, célja és tevékenysége
1. §. Az Egyesület neve: Keresztény Értelmiségiek Szövetsége.
Az Egyesület angol elnevezése: Association of Christian Intellectuals.
Az Egyesület német elnevezése: Verband der Christlichen Intellektuellen.
Az Egyesület rövidített neve: KÉSZ (a továbbiakban: Egyesület).
Az Egyesület 1989. január 30-án alakult és a Fővárosi Bíróság 1989. február 14-i hatállyal, 7.Pk.20982/1989/1. számú végzéssel, 17. sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette.
Az Egyesület közhasznú jogállása megszerzésének időpontja: 2015. március 27., a közhasznúságot megállapító végzés száma 7.Pk.60.017/1989/33., a kijavító végzés száma 7.Pk.60.017/1989/35.
2. §. Az Egyesület jelképe:
3. §. Az Egyesület székhelye: H – 1016 Budapest, Aladár utca 17. földszint 4.
4. §. Az Egyesület célja és tevékenysége:
4.1. A keresztény, keresztyén evangelizációs küldetés tudatos elkötelezettségű vállalása az ökumené szellemében és annak teljesítésére való folyamatos törekvés az élet minden területén. Az Egyesület céljának elérése érdekében főleg az alábbi cél szerinti tevékenységeket végzi:
4.1.1. Szociális tevékenység, családsegítés. Anyagi vagy természetbeni támogatás biztosítása hátrányos helyzetűek számára. Hátrányos helyzetű családok és hajléktalanok segítésében részvétel, ételosztás megszervezése, időskorúak gondozása, segítése.
4.1.2. Tudományos tevékenység. Rendezvények, kiállítások, előadások, konferenciák szervezése, képzések biztosítása és kiadványozási, valamint egyéb tájékoztató tevékenység végzése, illetve anyagi támogatás biztosítása a célok elérésében érdekelt közreműködők számára az Egyesület mindenkori anyagi lehetőségei alapján.
4.1.3. Nevelés és oktatás, ismeretterjesztés. Iskoláskorúak és felnőttek részére előadások, képzések, foglalkozások, pályázatok, szavalóversenyek, zarándokutak, korrepetálás megszervezése, lebonyolítása.
4.1.4. Kulturális tevékenység. A keresztény kulturális értékek közvetítése és megóvása érdekében rendezvények, rendezvénysorozatok, ismeretterjesztő és irodalmi előadások, kiállítások, hangversenyek, jótékonysági bálok, konferenciák, kongresszusok, családi napok, fesztiválok, lelkigyakorlatok, imanapok, nemzeti zarándokhelyeinket népszerűsítő zarándoklatok, honismereti kirándulások, tanulmányutak, nemzeti ünnepeink alkalmával történelmi megemlékezések rendezése, szervezése. Ismeretterjesztő kiadványok, e körben folyóiratok, könyvek szerkesztése, előállítása, irodalmi, fotó és egyéb pályázatok kiírása, lebonyolítása.
4.1.5. Kulturális örökség megóvása. Rendezvények, kiállítások, előadások szervezése, kiadványozási, valamint egyéb tájékoztató tevékenység végzése, illetve anyagi támogatás biztosítása a célok elérésében érdekelt közreműködők számára, az Egyesület mindenkori anyagi lehetőségei alapján.
4.1.6. Műemlékvédelem. Műemlékek, kegyhelyek, sírhelyek felújítása, fenntartása.
4.1.7. Gyermek- és ifjúságvédelem. Gyermekek táborozásának támogatása. Hátrányos helyzetű kiskorú gyermekek életminőségének javítása, nagycsaládban élő gyermekek nyári szünidős programjainak megvalósítása.
4.1.8. Emberi és állampolgári jogok védelme. Rendezvények, kiállítások, előadások szervezése, kiadványozási, valamint egyéb tájékoztató tevékenység végzése.
4.1.9. A határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység. Kapcsolattartás a határon túli magyarság civil szervezeteivel, szerveződéseivel, közös rendezvények, előadások, zarándoklatok szervezése és megvalósítása. A határon túli magyarsággal való kapcsolatteremtési törekvések anyagi és természetbeni támogatása.
4.1.10. Nemzetközi kapcsolatok erősítése. Rendezvények, előadások, konferenciák, zarándoklatok, tanulmányutak szervezése, kiadványok készítése, illetve közös kiadványok megjelenésében való közreműködés
Ezen cél szerinti tevékenységek közül az Egyesület közhasznú tevékenységekként a 4.4. pontban foglaltakat nevezi meg.
4.2. A kereszténység társadalmi és kulturális szerepének és feladatainak feltárása, keresztény állásfoglalás kialakítása és dokumentálása, továbbá megismertetése rendezvények, kiadványok és egyéb aktuális eljárások útján.
4.3. A spirituális kultúra elmélyítése, a magyar keresztény, keresztyén hagyományok ápolása legációval, intenzív közéleti szerepvállalással a társadalom minden szintjén az ökumené szellemében.
4.4. Az Egyesület az alábbi közhasznú tevékenységet az alábbi közfeladathoz kapcsolódóan végzi:
4.4.1. Szociális tevékenység (közfeladat: szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, illetve a szociális ellátás feltételeinek biztosítása, a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Ötv.) 13. § (1) bekezdés 8. pontja, valamint a szociális igazgatásáról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 2. § alapján). Anyagi vagy természetbeni támogatás biztosítása hátrányos helyzetűek számára, hátrányos helyzetű családok és hajléktalanok segítésében részvétel, ételosztás megszervezése, időskorúak gondozása, segítése.
4.4.2. Tudományos tevékenység (közfeladat: nonprofit szervezetek kutatásfejlesztési és innovációs tevékenységének támogatása, e tevékenységet végző szervezetek együttműködésének fejlesztése, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 2 § c) pontja alapján). Rendezvények, kiállítások, előadások, konferenciák szervezése, képzések biztosítása és kiadványozási, valamint egyéb tájékoztató tevékenység végzése, illetve anyagi támogatás.
4.4.3. Nevelés és oktatás, ismeretterjesztés (közfeladat: a köznevelés, felnőttoktatás a nemzeti nevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4 § (1) bekezdés n) pontja alapján). Iskoláskorúak és felnőttek részére előadások, képzések, foglalkozások, pályázatok, szavalóversenyek, zarándokutak, korrepetálás megszervezése, lebonyolítása.
4.4.4. Kulturális tevékenység (közfeladat: kulturális szolgáltatás, helyi közművelődési tevékenység támogatása: az Ötv. 13. §. (1) bekezdés 7. pontja alapján): különösen rendezvények, rendezvénysorozatok, ismeretterjesztő és irodalmi előadások, kiállítások, hangversenyek, jótékonysági bálok, konferenciák, kongresszusok, családi napok, fesztiválok, lelkigyakorlatok, imanapok, nemzeti zarándokhelyeinket népszerűsítő zarándoklatok, honismereti kirándulások, tanulmányutak, nemzeti ünnepeink alkalmával történelmi megemlékezések, a keresztény hitéletet mélyítő programok szervezése, képzések biztosítása, kiadványozási, és egyéb tájékoztató tevékenység, ismeretterjesztő kiadványok, e körben folyóiratok, könyvek szerkesztése, előállítása, irodalmi, fotó és egyéb pályázatok kiírása, lebonyolítása, valamint a célok elérésében érdekelt közreműködők anyagi vagy természetbeni támogatása az Egyesület mindenkori anyagi lehetőségei alapján.
4.4.5. Kulturális örökség megóvása (közfeladat: a kulturális örökség megőrzése, feldolgozása, bemutatása, állagának megóvása, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdése alapján). Rendezvények, kiállítások, előadások szervezése, kiadványozási, valamint egyéb tájékoztató tevékenység végzése, illetve anyagi támogatás biztosítása a célok elérésében érdekelt közreműködők számára, az Egyesület mindenkori anyagi lehetőségei alapján.
4.4.6. Műemlékvédelem (közfeladat: együttműködés az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos feladatok ellátása során, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57/A § (2) bekezdése alapján). Műemlékek, kegyhelyek, sírhelyek felújítása, fenntartása.
4.4.7. Gyermek- és ifjúságvédelem (közfeladat: gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatások az Ötv. 13. § (1) bekezdés 8. pont és 23 § (5) bekezdés 11. pont alapján). Gyermekek táborozásának támogatása. Hátrányos helyzetű kiskorú gyermekek életminőségének javítása, nagycsaládban élő gyermekek nyári szünidős programjainak megvalósítása.
4.4.8. Emberi és állampolgári jogok védelme (közfeladat: a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok alapvető jogainak védelme, az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 1 § (2) bekezdés d) pontja alapján). Rendezvények, kiállítások, előadások szervezése, kiadványozási, valamint egyéb tájékoztató tevékenység végzése.
4.4.9. A határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység (közfeladat: a határon túli magyarság önszerveződésének szervezésének/működtetésének támogatása; a nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény 115. § f) és g) pontjai alapján). Kapcsolattartás a határon túli magyarság civil szervezeteivel, szerveződéseivel, közös rendezvények, előadások, zarándoklatok szervezése és megvalósítása. A határon túli magyarsággal való kapcsolatteremtési törekvések anyagi és természetbeni támogatása.
4.5. Az Egyesület célját a központi és helyi szervei működése által, valamint tagjai tevékenysége útján valósítja meg.
4.6. A közhasznú szolgáltatásból az Egyesület tagjai mellett bárki részesülhet.
4.7. Az Egyesület a magyar történelmi egyházakkal együttműködő önálló jogi személy. Az Egyesület a történelmi egyházak tagjai, püspökei közül védnököket választhat.
II. Az Egyesület szervezeti felépítése és testületi szervei
1. §. A Küldöttgyűlés: az Egyesület legfőbb döntéshozó testületi szerve, a tagok összességének képviselete.
2. §. Az Elnökség: az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. Az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői. Az Elnökség működési rendjét saját ügyrendje tartalmazza.
3. §. A Felügyelőbizottság működési rendjét saját ügyrendje tartalmazza.
4. § A Küldöttgyűlés, vagy az Elnökség meghatározott feladatok ellátására más bizottságokat is létesíthet.
5. §. Régió: a földrajzilag közelálló helyi csoportok régiót hozhatnak létre, melynek feladata: a régióhoz tartozó csoportok összefogása, tapasztalatcsere, közös programok szervezése, a központ és a csoportok közötti információáramlás segítése.
6. §. Helyi csoportok.
III. Az Egyesület testületi szerveinek működési rendje
1. §. A Küldöttgyűlés
1.1. Az Egyesület Küldöttgyűlése az Elnökség tagjaiból, a Helyi csoportok tagjai által közvetlenül megválasztott Helyi csoport elnökökből és a Helyi csoport létszámának arányában megválasztott további küldöttekből áll. Minden Helyi csoport még egy küldöttet választhat, ha tagjainak száma meghaladja az 50 főt. Amennyiben a Helyi csoport taglétszáma meghaladja a 100 főt, további egy küldöttet választhat. Így a Helyi csoportoknak 1 fő küldötte van, s az a Helyi csoport elnöke, ha taglétszámuk 50 fő, vagy az alatti; 2 fő küldötte van (1 fő elnök és további 1 fő küldött), ha taglétszámuk 51 és 100 fő között van; illetve 3 fő küldötte van (1 fő elnök és további 2 fő küldött), ha taglétszámuk 101, vagy a feletti. A Helyi csoportok taggyűlésein választják meg az elnökön kívüli küldötte(ke)t, és a pótküldötte(ke)t, de egy választott küldött/ pótküldött legfeljebb öt évig töltheti be e tisztséget. Amennyiben a Helyi csoport elnöke vagy küldötte az Elnökség tagja, úgy ő az Elnökség tagját megillető megbízatással vesz részt a Küldöttgyűlésen. Ebben az esetben a Helyi csoportot a Helyi csoport elnökének vagy a Helyi csoport küldöttének Elnökségi tagsága időtartama alatt egy további küldötti megbízatás illeti meg. Amikor a Helyi csoport elnökének vagy küldöttének Elnökségi tagsága megszűnik, úgy a helyükbe megválasztott küldött megbízatása megszűnik.
A pótküldött a küldött akadályoztatása esetén a küldöttel, azonos jogkörrel vesz részt a küldöttgyűlésen. Minden csoport legalább annyi pótküldöttet választ, ahány küldöttje van.
Több pótküldött választásakor a helyi taggyűlésnek a pótküldöttek között sorrendiséget kell megállapítani.
Amennyiben a küldött/pótküldött megbízatása a lejáratnál előbb szűnik meg, az utódjául megválasztott személy megbízatása addig szól, ameddig az elődje megbízatása érvényes volt.
1.2. Az Egyesület Küldöttgyűlését az Elnök, vagy a Társelnök, akadályoztatásuk esetén az Elnökhelyettes hívja össze írásban a hely, az időpont és a napirendi pontok megjelölésével, a kitűzött időpont előtt legalább 14 nappal. Az Egyesület Küldöttgyűlését a székhelyén vagy más arra alkalmas helyen tartja.
1.3. Össze kell hívni a Küldöttgyűlést Felügyelőbizottság indítványára, valamint akkor, ha a Küldöttgyűlés tagjainak egyharmada – az ok és cél megjelölésével – kívánja, vagy ha a bíróság elrendeli. A szükséges intézkedések megtétele céljából össze kell hívni a Küldöttgyűlést akkor is, ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, vagy az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
1.4. A Küldöttgyűlést az Egyesület Elnöke vagy Társelnöke, akadályoztatásuk esetén az Elnökhelyettes vezeti, de az Elnök vagy a Társelnök javasolhat levezető elnököt maga helyett az elnökségi tagok közül, akit a Küldöttgyűlés nyílt szavazással megválaszt (az erre vonatkozó szavazás nem minősül személyi kérdésnek). Évente legalább egy Küldöttgyűlést kell tartani. A Küldöttgyűlésre szóló meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét, székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, valamint az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A Küldöttgyűlésre szóló meghívót írásban, postai (ajánlott levélben) vagy elektronikus úton (visszaigazolható e-mail), minden esetben az átvételt igazolható módon kell megküldeni az érintettek részére.
1.5. A kitűzött időpont előtt legalább 8 nappal a tagok, az Elnökség, vagy a Felügyelőbizottság a napirend kiegészítését kérheti, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a Küldöttgyűlést összehívó személy haladéktalanul dönt. A napirend kiegészítése esetén az új napirendi pontot vagy pontokat és e napirendi pont/ok keretében megtárgyalandó indítványokat a napirend-kiegészítésre vonatkozó döntést követően haladéktalanul, írásban, postai (ajánlott levélben) vagy elektronikus úton (visszaigazolható e-mail), minden esetben az átvételt igazolható módon kell megküldeni az érintettek részére.
Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Küldöttgyűlést összehívó személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a Küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend-kiegészítés tárgyában.
A Küldöttgyűlésen csak a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
1.6. A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörei:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) az éves beszámoló, ezen belül az Elnökségnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az Elnök, a Társelnök, az Elnökhelyettes és a többi elnökségi tag megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
f) a Felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
g) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a végelszámoló kijelölése;
j) tagkizárást kimondó elnökségi határozat elleni fellebbezés elbírálása.
1.7. A Küldöttgyűlés egyéb, kiemelt feladatai:
a) a tagdíj megállapítása;
b) bizottságok létesítése és megszüntetése;
c) a bizottságok tagjainak megválasztása és visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) a bizottságok beszámolójának megtárgyalása és elfogadása;
e) dönt a védnökök választásában és visszahívásában;
f) dönthet az Egyesület működését érintő bármely más kérdésben is.
2. §. Az Elnökség
2.1. Az Egyesület, vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai. Az Elnökség tagjait a Küldöttgyűlés választja. Az Elnökség 11 főből áll. Az Elnökség tagjai az Elnök, a Társelnök, és az Elnökhelyettes és további 8 fő. Az Elnökség tagjainak a megbízatása 5 évre szól. A vezető tisztségviselői jogviszony e tisztség elfogadásával jön létre.
Amennyiben a vezető tisztségviselő megbízatása a lejáratnál előbb szűnik meg, az utódjául megválasztott személy megbízatása addig tart, ameddig az elődje megbízatása érvényes volt.
2.2. A Ptk. 3:22.§ (1) és (4)-(6) bekezdéseiben meghatározott törvényi kizáró ok miatt nem lehet az Elnökség tagja
- aki nem nagykorú személy,
- akinek cselekvőképességét vezető tisztségviselői tevékenysége körében korlátozták;
- akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült;
- aki az Egyesület tevékenységébe tartozó foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll;
- akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől az eltiltást kimondó határozatban megállapított időtartamig.
Nem lehet továbbá az Elnökség tagja, aki a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 61. § (2) bekezdési pontja alapján közügyektől eltiltás hatálya alatt áll.
2.3. Az Elnökség üléseit az Elnök vagy a Társelnök, akadályoztatásuk esetén az Elnökhelyettes hívja össze írásban a hely, az időpont és a napirendi pontok megjelölésével, a kitűzött időpont előtt legalább 8 nappal, a Felügyelőbizottság indítványára pedig köteles összehívni. Az elnökségi ülésre szóló meghívót írásban, postai (ajánlott levélben) vagy elektronikus úton (visszaigazolható e-mail), minden esetben az átvételt igazolható módon, kell megküldeni a tagok részére. Évente legalább két elnökségi ülést kell tartani. Az ülést az Elnök vagy a Társelnök vezeti, napirendjét ő határozza meg, azonban az Elnökség tagjai kérhetik az ülésen az Elnöktől az Egyesület számára fontos ügyek napirenden kívüli megtárgyalását. Az ügy megtárgyalása kötelező, ha a megtárgyalást az Elnökség egyszerű többsége megszavazza. Az elnökségi ülés nyilvános.
Az elnökségi ülés állandó résztvevője a Felügyelőbizottság elnöke.
2.4. Az Elnökség feladatai:
a) képviseli az Egyesületet és irányítja folyamatos működését és gondoskodik a keresztény szellemiség megtartásáról;
b) gondoskodik a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról;
c) előkészíti a Küldöttgyűlés munkáját. Javaslatot tesz a napirendre;
d) elkészíti és a Küldöttgyűlés elé terjeszti az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet. Az Egyesület éves beszámolójába és közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet;
e) előkészíti az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szerveinek megalakítását és a tisztségviselők megválasztatását, megválasztja a Jelölő Bizottság tagjait;
f) összeállítja az éves munkatervet;
g) tájékoztatja a tagságot az Egyesületet érintő kérdésekről;
h) első fokon dönt a tagok kizárásáról;
i) a KÉSZ Iroda működtetésével biztosítja az Egyesület adminisztrációs és pénzügyi tevékenységét;
j) irányítja a KÉSZ Iroda tevékenységét;
k) dönt az Egyesület szabályzatainak elfogadásáról;
l) dönt minden olyan, az Egyesületet érintő kérdésben, amely nem tartozik a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe;
m) jóváhagyja a helyi csoportok által kezdeményezett régiókat;
n) kezeli az Egyesület vagyonát, meghozza a Küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó vagyon felhasználásra és befektetésre vonatkozó döntéseket;
o) nyilvántartja a tagságot;
p) vezeti az Egyesület határozatait, szervezeti okiratait és egyéb könyveit;
q) megőrzi az Egyesület működésével kapcsolatos iratokat;
r) megteszi a törvényben előírt intézkedéseket az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén.
s) felügyeli a JEL folyóirat működését, megválasztja, illetve visszahívja a szerkesztőbizottság tagjait és vezetőjét;
t) dönt alapítvány létrehozásáról és megszüntetéséről, gyakorolja az alapítói jogokat, kijelöli a kuratórium elnökét és tagjait az Alapító Okiratban meghatározott időtartamra;
u) Helyi csoport alakulásánál az új alapító tagok felvétele;
v) jóváhagyja a Helyi csoport által alapított díjakat.
2.5. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
2.6. A vezető tisztségviselő a megbízás lejártával újraválasztható.
3. §. A Felügyelőbizottság
3.1. A Felügyelőbizottság az Egyesület felügyelő szerve.
3.2. A Felügyelőbizottság 3 tagból áll. A Felügyelőbizottság tagjait a Küldöttgyűlés választja. A Felügyelőbizottság a tagjai közül elnököt választ. A Felügyelőbizottság a megválasztását követő 15 napon belül tartja az alakuló ülését, ahol megválasztja az elnökét. A Felügyelőbizottság alakuló ülését a legidősebb felügyelőbizottsági tag hívja össze. A Felügyelőbizottság legalább évente egyszer összeül, üléseit annak elnöke hívja össze és vezeti. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Felügyelőbizottság tagjainak a megbízatása 5 évre szól. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony e tisztség elfogadásával jön létre.
3.3. A Ptk. 3: 400 § (2) bekezdése alapján a Felügyelőbizottság tagjaira a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat kell megfelelően alkalmazni (2.2. pont). Ezen kívül nem lehet a Felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, ill. könyvvizsgálója az a személy, aki:
a) az Elnökség tagja;
b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik;
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve
d) az a) - c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
3.4. A Felügyelőbizottság feladatai az alábbiak:
a) ellenőrzi az Egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az Alapszabály és az Egyesületi határozatok végrehajtását, betartását.
b) ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását, ennek keretében véleményezi az éves beszámoló tervezetét. Ennek során a tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
c) elnöke az Egyesület Elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
d) köteles az intézkedésre jogosult szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelyek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
3.5. Az intézkedésre jogosult szervet a Felügyelőbizottság indítványára annak megtételétől 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a szerv összehívására a Felügyelőbizottság is jogosult.
3.6. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
3.7. A Felügyelőbizottság tevékenységéről évente egyszer a Küldöttgyűlésnek beszámol.
3.8. A Felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
3.9. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni (2.5. pont). Amennyiben a felügyelőbizottsági elnök vagy tag megbízatása a lejáratnál előbb szűnik meg, az utódjául megválasztott személy megbízatása addig szól, ameddig az elődje megbízatása érvényes volt.
3.10. A felügyelőbizottsági tag megbízatása lejártával újraválasztható.
4. §. Az Egyesület Elnöke, Társelnöke és Elnökhelyettese
4.1. Az Egyesület Elnöke vezeti az Elnökség munkáját és önállóan képviseli az Egyesületet.
Kiemelt feladata a fentieken kívül az evangelizáció irányítása.
4.2. Az Egyesület Társelnöke vezeti az Elnökség munkáját és önállóan képviseli az Egyesületet. Kiemelt feladata a fentieken kívül az Egyesület ügyvitelének folyamatos irányítása, az alkalmazottak feletti munkáltatói jogok gyakorlása, az Egyesület pénzügyi és vagyoni stabilitásának a biztosítása.
4.3. Az Egyesület Elnökhelyettese az Elnök és a Társelnök akadályoztatása esetén helyettesíti az Elnököt vagy a Társelnököt, képviseli az Egyesületet. Az Elnök vagy a Társelnök azonban konkrét feladat esetén megbízhat elnökségi tagot a meghatározott feladat ellátására.
4.4. Az Egyesület Elnöke vagy Társelnöke az Egyesületi feladatok szakszerű elvégzéséhez szakértőket (jogi, gazdasági, sajtó stb.) vehet igénybe, akik a testületi üléseken tanácskozási joggal vehetnek részt.
4.5. Az Egyesület minden bankszámlája felett rendelkezni önállóan jogosult az Elnök vagy a Társelnök, akadályoztatásuk esetén az Elnökhelyettes. A Helyi csoportok pénzforgalmára nyitott bankszámlák felett együttesen jogosult rendelkezni a Helyi csoport elnöke és pénztárosa az Elnök vagy a Társelnök, akadályoztatásuk esetén az Elnökhelyettes meghatalmazása alapján. A meghatalmazást közokiratba, vagy bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az Elnök, vagy a Társelnök, akadályoztatásuk esetén az Elnökhelyettes írásbeli nyilatkozattal igazolja a Helyi csoport vezetője és pénztárosa megválasztásának tényét. Amennyiben a Helyi csoport elnökének vagy pénztárosának megbízatása bármilyen ok miatt megszűnik, az Elnök vagy a Társelnök, akadályoztatásuk esetén az Elnökhelyettes köteles a meghatalmazást 8 napon belül visszavonni és a számlavezető pénzintézetet a visszavonásról értesíteni.
IV. Az Egyesület Helyi csoportjai
1. §. Az Egyesület szervezeti egységei a Helyi csoportok, amelynek legkisebb taglétszáma 10 fő. Ezek a szervezeti egységek nem jogi személyek.
1.1. Az ország területén minden községben, városban azok önkormányzati illetékességi területén, a fővárosban kerületenként egy Helyi csoport hozható létre. A városok vagy községek Helyi csoportjaihoz a környékbeli kisebb települések lakói is csatlakozhatnak tagként. A helyi csoportok régiókba tömörülhetnek.
1.2. A Helyi csoport megalakulását legalább 10 főnek kell írásban kezdeményeznie az Elnökségnél a belépési nyilatkozatok egyidejű megküldésével. A Helyi csoport megalakulásához az Elnökség jóváhagyása szükséges. Ezután lehet összehívni az alakuló taggyűlést, amelyen valamelyik vezető tisztségviselőnek jelen kell lenni. Az alapító új tagokat ajánló KÉSZ-tagok: az alakuló ülésen részt vevő vezető tisztségviselő és az Elnökség valamely tagja. Az új tagokat ebben az esetben az Elnökség veszi fel.
1.3. A Helyi csoport legfőbb szerve a helyi taggyűlés. A Helyi csoport programjai, rendezvényei nem minősülnek taggyűlésnek. A Helyi csoport taggyűlését a Helyi csoport elnöke hívja össze a hely, az időpont és a napirendi pontok megjelölésével, a kitűzött időpont előtt legalább 8 nappal. Az összehívás történhet írásban, a helyi hírlevél útján, személyesen szóban, telefonon, vagy egyéb kommunikációs eszköz útján. A taggyűlést össze kell hívni akkor is, ha a tagság egyharmada – az ok és cél megjelölésével írásban kéri. A taggyűlést a Helyi csoport elnöke vezeti. Évente legalább egy taggyűlést kell tartani.
1.4. A Helyi csoport tisztségviselői: 1 fő elnök, 1 fő titkár és 1 fő pénztáros. Ezen felül a Helyi csoport mind megalakulásakor, mind pedig a későbbiek folyamán saját hatáskörben egyéb tisztségviselőket is választhat. A helyi tisztségviselők megbízatása 5 év. A Helyi csoport tisztségviselői újraválaszthatók. Amennyiben a Helyi csoport által megválasztott tisztségviselők, küldött/pótküldött és ifjúsági referens megbízatása a lejáratnál előbb szűnik meg, az utódjául megválasztott személy megbízatása addig szól, ameddig az elődje megbízatása érvényes volt. A Helyi csoport tisztségviselőit a Helyi csoport saját taggyűlésén visszahívhatja.
1.5. A Helyi csoport elnöke irányítja a Helyi csoportot a taggyűlések közötti időszakban a titkár segítségével, a pénztáros pedig gondoskodik a Helyi csoport gazdálkodásának pontos dokumentálásáról, az adatok pontos megküldéséről az Egyesület Elnökének, vagy Társelnökének.
1.6. A Helyi csoport a 16-35 éves tagsága körében megalakíthatja az adott Helyi csoport ifjúsági tagozatát. Ennek vezetője a Helyi csoport által 5 évre megválasztott 1 fő ifjúsági referens.
1.7. A Helyi csoport a tagjairól név szerinti nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a befizetett tagdíj összegét. Ezt a nyilvántartást és a pénzforgalmi elszámolást a Helyi csoport köteles minden félév végéig (július 31-ig, valamint január 31-ig) az Egyesület Elnökének, vagy Társelnökének megküldeni.
1.8. A Helyi csoport elnöke gondoskodik arról, hogy a Küldöttgyűlésre küldött személyek változását 30 napon belül az Egyesület Elnöke vagy Társelnöke felé írásban jelezze.
1.9. A Helyi csoport kötelezettségei:
a) tisztségviselőinek megválasztása (alapszabály IV. 1. §);
b) küldött/ek, pótküldött/ek megválasztása (alapszabály III/1. §. 1.);
c) taggyűlés tartása legalább évente (alapszabály IV. 1. §);
d) naprakész tagnyilvántartás vezetése a tagokról, feltüntetve a tagdíj fizetését is;
e) pénzügyi nyilvántartás vezetése;
f) a tagnyilvántartás és a pénzforgalmi elszámolás megküldése minden félév végén (július 31-ig és január 31-ig) az Egyesület Elnökének vagy Társelnökének (alapszabály IV. 1. §);
g) küldött/ek, pótküldött/ek személyének bejelentése 30 napon belül az Egyesület Elnökének vagy Társelnökének (alapszabály IV. 1. §).
2. §. A Helyi csoport megszűnése. Nem működő vagy nem alapszabályszerűen működő Helyi csoportok.
2.1. Az Elnök, Társelnök vagy az Elnökség, írásban felhívja a nem működő, vagy nem alapszabályszerűen működő Helyi csoportot az alapszabályszerű működés helyreállítására. Amennyiben a felszólítás kézhezvétele után az alapszabályszerű működés 90 napon belül nem áll helyre, a Helyi csoport megszűnik a felszólítás kézhezvétele utáni 91. napon. A megszűnésről az Elnök vagy a Társelnök levélben értesíti a Helyi csoport tagjait és volt vezetőjét.
2.2. Ha a taggyűlés dönt a Helyi csoport megszűnéséről, a Helyi csoport megszűnik a taggyűlés határozatának elfogadásának napján.
2.3. A Helyi csoport megszűnése esetén tagjai a lakóhelyük környezetében lévő Helyi csoport tagjai lehetnek, ha erről a Helyi csoport megszűnésétől számított 30 napon belül írásban vagy elektronikus úton (visszaigazolható e-mail) nyilatkoznak az Egyesület Elnökének vagy Társelnökének. Az Egyesület Elnökének vagy Társelnökének megküldött írásbeli nyilatkozat hiányában a megszűnő Helyi csoport tagjának tagsági jogviszonya is automatikusan a Helyi csoport megszűnésének napján megszűnik.
V. Az Egyesület testületi szervei (Küldöttgyűlés, Elnökség, Felügyelőbizottság, Helyi csoport taggyűlése) működésének általános szabályai
1. §. A testületi szerv ülése személyes részvétellel, vagy elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével tartható meg. Ilyen eszköznek minősül – ideértve a szoftveres megoldásokat is –, amellyel a távollevők az ülésen részt tudnak venni: pl.: hálózati, illetve internetes elektronikai eszköz: mobiltelefon, laptop, asztali számítógép, tablet, amelyekhez tartozik mikrofon és webkamera, és online videohívás lebonyolítását lehetővé tevő informatikai megoldások: Microsoft Teams, Zoom, Skype stb. A testületi szerv ülése - mind a személyes részvétellel megtartott, mind az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével megtartott testületi szerv ülése esetében - akkor határozatképes, ha az ülésen a szavazati joggal rendelkezők több, mint fele jelen van. A testületi szerv ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. Elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével tartott ülés esetén az Egyesület az ülések nyilvánossága, bárki általi élő követése érdekében az ülés meghirdetett helyszínén biztosít lehetőséget a személyes részvételre.
Ha a testületi szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
Az Ectv. 37.§. (3) bekezdés b) pontjának megfelelően a testületi szervek döntéseiről az érintetteket közvetlenül kell értesíteni írásban, postai vagy elektronikus úton (pl. visszaigazolható e-mail), minden esetben az átvételt igazolható módon.
Az Ectv. 37.§. (3) bekezdés c) pontjának megfelelően az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet az Egyesület iratőrzési helyén, előzetesen egyeztetett időpontban. Ezekről az iratokról a betekintéskor a betekintő saját költségén másolatokat is készíthet.
Az Ectv. 37.§. (3) bekezdés d) pontjának megfelelően az Egyesület éves beszámolóit saját internetes honlapján nyilvánosságra hozza. Az Egyesület a programjait a testületi szervek ülésein hirdeti, illetve tájékoztató szórólapjain, kiadványain és a saját internetes honlapján hozza nyilvánosságra.
A testületi szerv elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével megtartott ülése esetében is biztosítani kell a szavazattal rendelkezők azonosítását és közöttük a kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt. Amennyiben az adott szavazattal rendelkező személy ilyen eszközzel nem rendelkezik, akkor az ő jelenlétét kérésére a testületi szerv ülése alatt biztosítani kell. Olyan kérdésben, amelyről az alapszabály szerint titkos szavazást kell tartani, elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével csak abban az esetben hozható határozat, amennyiben annak során a szavazás titkossága is biztosítható. Személyi kérdésben a titkosságot az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével megtartott testületi ülésen is biztosítani kell.
Elektronikus hírközlő eszköz útján tartandó testületi szerv ülés esetén a meghívóban az általános tartalmi elemeken túl meg kell jelölni az alkalmazott elektronikai hírközlő eszközt és informatikai alkalmazást, minden, részvételhez szükséges információt, valamint a személyazonosság igazolásának módját.
2. §. Határozatképtelenség esetén a szerv ülését újból össze kell hívni.
Kivételt képez a Helyi csoport taggyűlése. Amennyiben a taggyűlés határozatképtelen, úgy az ismételten azonos napra vagy más napra azonos napirendi pontokkal összehívott taggyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. Erre a tényre a meghívóban a tagság figyelmét fel kell hívni.
3. §. A testületi szerv üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a következőket kell tartalmazza:
3.1. Az ülés helyét, idejét;
3.2. Az összehívás szabályszerűségére és határozatképességére vonatkozó megállapítást;
3.3. A jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő és a szavazatszámlálók nevét;
3.4. Az ülés napirendi pontjait;
3.5. Az elhangzott kérdések, javaslatok, felszólalások lényegét, a hozzászóló nevével;
3.6. A szavazások eredményét;
3.7. A határozatokat és a végrehajtásáért felelős személyek nevét, a végrehajtás határidejét.A testületi szerv ülésén 1 fő jegyzőkönyvvezetőt, 2 fő jegyzőkönyv-hitelesítőt, valamint minimum 2 fő szavazatszámlálót választ nyílt szavazással (ez nem minősül személyi kérdésnek). A testületi ülésekről, annak egész terjedelméről hangfelvételt is lehet készíteni. A hitelesített jegyzőkönyvet az ülést követő 8 napon belül el kell küldeni az Egyesület Elnökének, vagy Társelnökének.
3.8. A hitelesített jegyzőkönyv melléklete a testületi szerv ülésén készült Jelenléti ív.
4. §. A testületi szerv ülésein annak minden tagját egy szavazat illeti meg, a szavazásra feltett határozati javaslat akkor tekinthető elfogadottnak, ha a szavazati joggal rendelkező jelenlevők több, mint fele arra igennel szavazott, kivéve az Egyesület Alapszabályának módosítását, amelyhez a szavazati joggal rendelkező jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges, valamint az Egyesület céljainak módosítását és az Egyesület megszűnéséről szóló Küldöttgyűlési döntést, amelyekhez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
5. §. A testületi szerv határozatait a személyi kérdéseken kívül nyílt szavazással hozza.
6. §. Személyi kérdésekben titkos szavazásra kerül sor. A vezető tisztségviselőkre (Elnök, Társelnök, Elnökhelyettes, elnökségi tagok,), valamint a Felügyelőbizottság tagjaira minden tag tehet javaslatot a Jelölő Bizottsághoz a Küldöttgyűlést megelőző 30. napig. A szavazólapra fel kell venni az Elnökség által javasolt személyeket. A Jelölő Bizottság köteles továbbá felvenni azt a jelöltet, akire legalább száz jelölés érkezett.
A titkos szavazás úgy kezdődik, hogy a Választási és Szavazatszámláló Bizottság elnöke ismerteti a titkos szavazás rendjét és módját. A jelenléti ív aláírásakor átvett szavazólapon szereplő nevek mellett kell szerepeljenek a tisztségek. Ha nincs feltüntetve név és tisztség, akkor azt a szavazólapra rá kell írni. Küldöttgyűlésen csak az Egyesület által kibocsátott és lebélyegzett hivatalos szavazólapon lehet szavazni. A szavazás megkezdése előtt a Választási és Szavazatszámláló Bizottság tagjai ellenőrzik és megállapítják, hogy az urna üres, majd az urnát zárószalaggal lezárják és arra az Egyesület bélyegzőjét rányomják. A szavazólapokra felvett jelöltekre úgy lehet szavazni, hogy a szavazó a szavazólapot változatlanul hagyja, a jelöltek ellen pedig úgy, hogy a jelölt nevét áthúzza. Érvénytelen a szavazat, ha abból nem tűnik ki egyértelműen, hogy azt kire adták, ha a szavazólapot eltépték, összefirkálták, stb. A szavazólapra írt esetleges feltételeket, megjegyzéseket a szavazat érvényessége szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Ha a leadott szavazólapon több jelölt neve szerepel, mint amennyit a tisztségre meg kell választani, érvénytelen. Az a szavazólap, amelyen a szükségesnél kevesebb név szerepel, érvényes, de a kihúzott neveket figyelmen kívül kell hagyni. A szavazás befejezése után a Választási és Szavazatszámláló Bizottság tagjai az urnából kiemelik a szavazólapokat és megkezdik a szavazatok összeszámlálását. A Választási és Szavazatszámláló Bizottság elnöke, a választás eredményét, a leadott szavazatok számát, érvényességének arányát, valamint az érvényes szavazatok számát a megoszlás szerint kihirdetik, ez után megállapítja, hogy az egyes funkciókra kiket választottak meg. Végül meg kell állapítani, hogy a szavazásnál előfordult-e zavaró körülmény, kifogást benyújtottak-e a Választási és Szavazatszámláló Bizottsághoz. A Választási és Szavazatszámláló Bizottság elnöke a szavazólapokat borítékba helyezik, zárószalaggal lezárja és a lezárt borítékot a levezető elnöknek átadja, aki azt a jegyzőkönyvhöz csatolja.
7. § Testületi szerv a hatáskörébe tartozó ügyekben ülés tartása nélkül, írásbeli döntéshozatallal is határozatot hozhat. Az ilyen határozathozatalt a testületi szerv vezetősége a döntéshozatalra való írásbeli felhívással és tájékoztatóval egyidejűleg, a határozat tervezetének megküldésével kezdeményezi. A szavazásra jogosultak számára a határozat-tervezet kézhezvételétől számított legalább 8 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék a testületi szerv vezetőségének.
A szavazásra jogosult szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely, helyi csoport megnevezése), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése - több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma - és az arra adott szavazat.
A szavazásra jogosult a szavazatát a testületi szerv vezetőségének a döntéshozatalra való írásbeli felhívásában és tájékoztatójában meghatározott módon (ajánlott levélben, elektronikus üzenetben (e-mailben), illetve elektronikus űrlap kitöltésével) küldheti meg. Szavazásra jogosult e-mailben, illetve elektronikus űrlapon megküldött szavazatának elektronikus aláírására nem köteles, azonban a szavazatnak a szavazásra jogosult azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell.
Amennyiben a szavazásra jogosult szavazatát megküldi, de egyik választási lehetőséget sem jelöli meg, az esetben azt tartózkodásnak kell minősíteni.
Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek a testületi szerv részére, amennyi szavazati jogot képviselő személy jelenléte lenne szükséges a határozatképességéhez ülés tartása esetén.
A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követően - ha valamennyi szavazásra jogosult szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezését követően 3 napon belül – a testületi szerv vezetősége megállapítja a szavazás eredményét. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. Ezt követően további 3 napon belül intézkedik a döntés közzétételéről (amennyiben szükséges) és annak az érintettekkel való közléséről.
8. §. A testületi szervek határozatairól meghozataluk sorrendje szerint számozott és teljes körű nyilvántartást kell készíteni, melynek benne kell foglalnia a döntés tartalmát, időpontját, hatályát és a döntést támogatók és ellenzők számát, valamint – nyílt szavazás esetén – a személyét.
9. §. A Küldöttgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, akit a határozat
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesít;
b) bármilyen más előnyben részesít;
c) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
d) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
e) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
f) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll vagy
g) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
Nem minősül előnynek, ha az, az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve ha az az Egyesület által tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
10. §. Az Egyesület megszűnését követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet, vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó-és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
VI. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése
1. §. Az Egyesület tagja (rendes, vagy tiszteletbeli) az a keresztény, keresztyén történelmi egyházhoz tartozó, 16. életévet betöltött természetes személy, vagy jogi személy lehet, aki az alapszabályban foglaltakat elfogadja, azt magára nézve kötelezőnek tartja, az Egyesület tevékenységében részt vesz. Az Egyesületbe való belépéshez ezen kívül két rendes tag írásos ajánlása is szükséges. A belépési szándékot a Helyi csoport elnökénél kell bejelenteni. A tag felvételéről a Helyi csoport taggyűlése dönt.
2. §. Az Egyesületi tagsági viszony lehet
a) rendes,
b) tiszteletbeli.
3. §. Az Egyesület rendes tagja, akár természetes személy, akár jogi személy, döntéshozatalkor 1 szavazattal rendelkezik. A jogi személyű tag képviselője útján érvényesíti jogait az Egyesületben.
4. §. Tiszteletbeli tag lehet minden természetes és jogi személy, akit az Elnökség, vagy a Helyi csoport előterjesztése alapján érdemeire való tekintettel a Küldöttgyűlés annak nyilvánít.
5. §. Tagsági viszony megszűnése
5.1. Megszűnik a tagsági viszony:
a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával;
c) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
d) a tag kizárásával.
5.2. A kilépő tag a Helyi csoport elnökének nyújtja be, írásban kilépési szándékát. A kilépési szándékot a Helyi csoport 14 napon belül továbbítja az Egyesület Elnökének vagy Társelnökének. A tagsági viszony a bejelentés kézhezvételét követő harmincadik napon szűnik meg.
5.3. Az Egyesület felmondhatja a tagsági viszonyt, ha a rendes tag tagdíjfizetési kötelezettségének egy éven túl, felszólítás ellenére sem tesz eleget. A tagdíj megfizetésére irányuló írásbeli felszólítást a Helyi csoport elnökének kell postai (ajánlott levélben) vagy elektronikus úton (visszaigazolható e-mail), minden esetben az átvételt igazolható módon megküldenie az érintett tag részére. A felszólításban megfelelő határidőt kell biztosítani a tagdíj megfizetésére, és figyelmeztetni kell a tagot a fizetés elmulasztásának jogkövetkezményére. Ebben az esetben a tagsági viszony Egyesület általi felmondásáról a Helyi csoport taggyűlése dönt.
5.4. A tag halála esetén a tagsági viszony a tag halála napján szűnik meg. A jogi személyiségű tag jogutód nélküli megszűnése esetén a tagsági jogviszony a tagnak a jogi személyek nyilvántartásából történő jogerős törlésével szűnik meg.
5.5. A kizárásnak van helye, ha erre bármelyik tag alapos okot szolgáltat, különösen, ha az alapszabályban vagy küldöttgyűlési határozatban foglaltakat súlyosan, vagy ismételten megszegi, magatartása az Egyesület célkitűzéseivel ellentétes, vagy azt egyéb módon akadályozza. A kizárás alá vont tagot írásban értesíteni kell az eljárás megindításáról. Az értesítést a Helyi csoport elnökének kell postai (ajánlott levélben) vagy elektronikus úton (visszaigazolható e-mail), minden esetben az átvételt igazolható módon megküldenie az érintett tag részére. Az értesítésben közölni kell, hogy a tag milyen módon tudja előadni a védelmében felhozható tényeket és bizonyítékokat. A kizárás tárgyában hozott határozatban tájékoztatást kell adni a határozat elleni jogorvoslat lehetőségéről. A határozatot postai (ajánlott levélben) vagy elektronikus úton (visszaigazolható e-mail), minden esetben az átvételt igazolható módon kell megküldeni a tag részére. A kizárásról a Helyi csoport tagsága 2/3-os szótöbbséggel tehet javaslatot az Elnökségnek. A kizárás tárgyában az Elnökség dönt.
5.6. Az Elnökség I. fokon hozott határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet fellebbezni. Az Elnökség I. fokú határozata elleni fellebbezést a Küldöttgyűlés bírálja el.
5.7. A Küldöttgyűlés által hozott fellebbezést elbíráló határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs.
6. §. A tagsági viszony megszűnésekor a tag köteles tartozásait rendezni és a használatában lévő egyesületi tulajdonú vagyontárgyait visszajuttatni.
VII. Az Egyesület tagságából eredő jogok és kötelezettségek
1. §. Az Egyesület tagja részt vesz az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, eleget tesz az alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek. Csak az Egyesület rendes tagja választhat és választható az Egyesület testületeibe és tisztségeire. Csak olyan személy választható bármilyen funkcióra és tisztségre, akivel szemben az adott tisztségre vonatkozó, jelen alapszabályban foglalt kizáró vagy összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
Ezzel kapcsolatban az érintetteknek jelölésüktől számított 14 napon belül írásban nyilatkozniuk kell. Nyilatkozatukat az Elnökséghez vagy a Küldöttgyűléshez kell eljuttatni. A nyilatkozat elmaradása esetén a jelölést fenntartani csak a Küldöttgyűlés megerősítő határozata esetén lehet.
2. §. Minden rendes tag köteles tagdíjat fizetni. Az éves tagdíj befizetésének határideje az aktuális év június 30-a.
VIII. Az Egyesület gazdálkodása és adminisztrációs rendje
1. §. Az Egyesület önfenntartó rendszerben okszerűen és takarékosan gazdálkodik. Gazdálkodása az Egyesület alapszabályában meghatározott célok érdekében áll. Az Egyesület anyagi alapját a meglévő vagyonán túl a tagoktól befolyó díjak, adományok és egyéb bevételek képezik. Az Egyesület céljai elérése érdekében pályázatokon vesz részt.
2. §. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy az alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem közhasznú céljai megvalósítására fordítja. Folyóirat és könyvkiadás az Egyesület céljának érdekében történhet, az ezzel kapcsolatos bevétel az Egyesület vagyonát gyarapítja.
3. §. A Belső szabályzatok (Bizonylati rend, Pénzkezelési Szabályzat, Számviteli Politika) részletesen szabályozza az Egyesület gazdálkodását. A belső szabályzatokat az Elnökség hagyja jóvá.
4. §. Az Egyesület Küldöttgyűlése határozza meg azt a tagdíjhányadot, amelyet a Helyi csoportoknak a nyilvántartott tagok alapján az Egyesület pénztárába, vagy számlájára be kell fizetni minden év végéig.
5. §. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.
6. §. Az Egyesület megszűnése esetén vagyona a keresztény, keresztyén egyházak által működtetett iskolákat illeti meg, felosztásáról a megszűnésről szóló közgyűlési határozat rendelkezik.
IX. Az Egyesület függetlensége
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
X. Szent Adalbert-díj
Az Elnökség a tagság véleményének figyelembevételével évente Szent Adalbert-díjat ítél oda a szervezet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeknek, intézményeknek vagy jogi személyeknek. A díj meghatározása: Szent Adalbertet ábrázoló bronzplakett és a hozzá tartozó adományozó oklevél.
XI. Csanád Béla-díj
Az Elnökség a tagság véleményének figyelembevételével évente Csanád Béla-díjat ítél oda a szervezet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében kiemelkedő teljesítményt nyújtó KÉSZ-tagoknak. A díj meghatározása: Csanád Bélát ábrázoló bronzplakett és a hozzá tartozó adományozó oklevél.
XII. Egyéb díjak
Az Egyesület Helyi csoportjai díjakat alapíthatnak és ítélhetnek oda a Helyi csoport célkitűzéseinek megvalósítása érdekében kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeknek, intézményeknek, vagy jogi személyeknek. A Helyi csoportok javaslata alapján az alapítást az Elnökség hagyja jóvá. A díj odaítéléséről annak átadását legalább 30 nappal megelőzően a Helyi csoport köteles az Elnökséget véleményezés céljából értesíteni.
XIII. Vegyes rendelkezések
1. §. Jelen alapszabályban nem érintett kérdésekben a 2013. évi V. törvény, valamint a 2011. évi CLXXV törvény vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
2. §. Az alapszabály jelen módosítását és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalását az Egyesület 2021. november 6-i Küldöttgyűlése fogadta el. Rendelkezései az elfogadás időpontjától lépnek hatályba.
Budapest, 2021. november 6.
Makláry Ákos
a KÉSZ elnöke