Kongresszusi megnyitóbeszéd
Fennállásának 35. évfordulóját ünnepelte a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége az Országház Felsőházi termében tagsága és barátai körében 2024. szeptember 14-én. A kongresszuson Jakab István, az Országgyűlés alelnöke mondott köszöntőbeszédet.
Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Excellenciás Érsek Úr és Püspök Urak! Tisztelt Vendégeink!
Öröm számomra, hogy az alakulásának 35. évfordulóját és 14. kongresszusát ünneplő KÉSZ tagságát köszönthetem a Magyar Országgyűlés történelmi épületében. Engedjék meg, hogy e jeles alkalomból átadjam önöknek Kövér László házelnök üdvözletét, aki ma nem tud velünk ünnepelni.
Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm külhonból érkezett honfitársaimat a Nemzet Házában, amelyről a nemzeti összetartozásunknak 2010-ben történt közjogi megerősítése óta méltán mondhatjuk, hogy több mint a törvényhozás helye, ismét valamennyi magyar igazi otthona, éljenek bárhol a nagyvilágban.
Meggyőződésem, hogy a kereszténység mint az egész kontinens közös öröksége az elmúlt két évezredben irányt mutatott számunkra. Nagy elméink közül – Alessandro Volta, Blaise Pascal, Sir Isaac Newton, Leonard Euler, Gregor Mendel, hogy csak párat említsünk – igen sokan hívő keresztények voltak, de büszkén hivatkozunk a legismertebb magyar szerzetesre, Jedlik Ányosra, vagy a kiváló tudós költőre, Verseghy Ferencre is.
De nem csak a nagy elmék vihetik előbbre a világot. Sokszor a csendes, tanúságtevő életünk jóval többet mutat és adhat a világnak. „Ti vagytok a föld sója” – mondja az evangélium.
Lehet, hogy nem mindenki lát minket, de ha nem vagyunk jelen, ha eltűnünk, azt mindenki megérzi majd.
Az emberek egy része ma nem vesz tudomást rólunk, keresztényekről, vagy egyenesen ellenünk van. Elég, ha az üldözött keresztényekre gondolunk vagy Nyugat-Európa elpogányosodására, a bezárt templomokra, az eltüntetett köztéri keresztekre.
Ha mi, keresztények, keresztény értelmiségiek nem lennénk, akkor a világ végképp utat vesztene. Egy olyan világ jönne, ahol minden megengedett, ahol nincs morális iránytű, ahol elmosódik a határ a jó és a rossz között.
Tisztelt Kongresszus!
Ennek a nem mindig látható „só”-nak – ahogy az evangélium is fogalmaz – a szerepét tölti be az idén 35 éves Keresztény Értelmiségiek Szövetsége.
Köszönet a KÉSZ-alapítóknak, akik a rendszerváltás hajnalán meghallották Csanád Béla professzor úr hívó szavát, akik már érezték az új idők szelét, és készen álltak arra, hogy új, szabadabb világban, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül kiálljanak keresztény/keresztyén hitük mellett, és ennek szellemében különböző rendezvények és lelkigyakorlatok szervezésével segítették elő a világiak evangelizációs tevékenységét.
Kettős ünnep ez a mai: a 35 éves évforduló, amelyik egybeesik a KÉSZ 14. kongresszusával. Lehetőség és kötelesség a visszatekintés, a jelen helyzet értékelése, a jövő feladatainak a meghatározása.
A világban körülnézve azt látjuk, hogy azok az alapértékek, amelyek egykor naggyá tették Európát, kiveszőben vannak: a család, a nemzet és a kereszténység emlegetése szinte szitokszónak számít.
Magyarország ebben a viharban is állja a sarat – mint tette századokon keresztül –, most is védelmezi a keresztény értékeket, a klasszikus európai életmódot és kultúrát. Számunkra a család mindennek az alapegysége: családok nélkül nincsenek erős közösségeink, együttműködő nemzetünk sem.
A Magyar Kormány kiemelten támogatja a családokat, a fiatalok boldogulását, a gyermekvállalást, a fiatalok életkezdését.
Mint korábban századokon át Európa védőbástyájaként védtük a kereszténységet, most más formában ugyanezt a harcot vívjuk.
Küzdünk azok ellen, akik migránsáradattal akarják megoldani Európa demográfiai válságát. Küzdünk azok ellen, akik különböző szélsőséges ideológiákat terjesztve támadják a keresztény hitünket. Küzdünk a lassú méregként ható „woke” ideológia ellen.
Ki kell mondanunk, hogy a keresztény Európa jövője a családban van.
Magyarországon alkotmányban rögzítettük, hogy „Magyarország védi a házasság intézményét, mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, védi a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját.”
Azt is kimondja az Alaptörvény, hogy „az apa férfi, az anya nő.” Szomorú, hogy olyan világban élünk, amikor ezt a tényt alkotmányban kell rögzíteni.
Magyarországon napjainkban az európai keresztény gyökerekhez való visszatérésért küzdünk, hiszen enélkül az identitás nélkül nagyon nehéz elképzelni kontinensünket. Kereszténydemokrata ország építésén munkálkodunk, amelyben mindezek az értékek meghatározó szerepet kapnak.
Valamennyiünk emlékezetében visszhangzanak még Antall József miniszterelnök szavai: „Keresztény Magyarországot akartam, mert csak ennek van jövője.”
A nemzeti összefogás erejét, a hit erősödését az anyaországi és az elszakított területeken lévő felújított, gyönyörű egyházi intézményeink, iskoláink, közösségi épületeink és az azokban folyó – hitüket gyakorló magyarok – nemzetépítő munkája is példázza. Ebben a nemzetépítő munkában kiemelt szerepet vállal a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége! Köszönet önöknek ezért a szolgálatért!
A 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust előkészítő egyik konferenciának a mottója ez volt: „összeköt, nem elválaszt”. Nagyon fontos ez, hiszen csak úgy vagyunk erősek, ha ki tudunk állni a közös érdekeinkért, értékeinkért. Az eucharisztikus kongresszuson Erdő Péter bíboros azt mondta, hogy Budapest a hidak városa. Nemcsak a szó fizikai értelmében, hanem mi hidat képezünk kelet és nyugat, észak és dél között.
Ferenc pápa is folyamatosan hangsúlyozza a felekezetek és vallások közti párbeszéd és az ökumené fontosságát. Minden apostoli látogatása során találkozik az adott országban jelen lévő vallások vezetőivel és sokszor együtt adnak ki dokumentumot a közös célokról, értékekről. Meggyőződésem, ez követendő példa lehet mindannyiunk számára, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy megszűnjenek a konfliktusok és gyermekeink, unokáink egy szebb és jobb világban nőhessenek fel.
Ennek az üzenetnek a terjesztése a KÉSZ tagjainak és minden kereszténynek és értelmiséginek a közös feladata és küldetése lehet.
Hiszen legyünk katolikusok vagy protestánsok, az alapértékeink ugyanazok, mind Krisztus családjának és a magyar nemzetnek vagyunk a tagjai, építői! Isten áldja önöket, köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Hallgassa meg a beszédet!