35 éve az evangélium szolgálatában
Zachar Péter Krisztián: 35 éves a KÉSZ
(a KÉSZ XIV. kongresszusán elhangzott előadás szerkesztett változata)
Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Nagytiszteletű Excellenciás Urak! Kedves KÉSZ-esek!
Tíz percet kaptam Ákos atyától arra, hogy 35 évről beszéljek. Amikor közösen elkezdtünk erről gondolkodni, akkor tudtuk, hogy ez egy lehetetlen vállalkozás. Mindezek ellenére szeretnék bemutatni néhány olyan alapvetést a következőkben, amely segíthet abban, hogy közösen végigjárjuk a KÉSZ elmúlt harmincöt évét. Néhány olyan kérdéskört, amely az alakulással, az értékteremtéssel, a szervezettel kapcsolatos. Partnerek rövid felvillantásával és egy jövőképpel mindannyiunk számára.
„Semmilyen reform, sem gazdasági, sem politikai változás nem lehet igazán eredményes az ember benső, lelkiségi – erkölcsi és kulturális – átalakulása nélkül, még kevésbé hit nélkül.”
E gondolattal indult útjára harmincöt évvel ezelőtt, a magyar rendszerváltoztatás hajnalán, 1989. január 30-án a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének küldetése. A gondolat egy olyan szervezet megalkotása volt, mely túllépve a hitéleti kérdéseken, országosan fórumot és cselekvési teret biztosít a rendszer keresztény, nemzeti alapon történő megváltoztatásához – igaz, nem politikai és nem pártszinten, hanem a társadalomban evangelizációs munkával.
Csanád Béla teológus, pap, költő, a Hittudományi Akadémia tanára olyan kimagasló személyeket gyűjtött maga köré, akik a nemzet és az ország megújításában, a lelkiség, a szellem és a kultúra erőteljes terjesztésével, az örömhír minél szélesebb körben való közreadásával kívánták a magyar jövőt szolgálni. „Nagy gondot szeretnénk fordítani arra, hogy az elmúlt évtizedekben tönkretett és kétségbevont, de ma is időszerű és lényeges fogalmakat tisztázzuk és a krisztusi értékrend megbecsülését helyreállítsuk” – írta első programalkotó beszédében az alapító.
Az Adalbertinumban összeülő alapító atyák üzenete harmincöt év után is világos és élénken él a KÉSZ tagjai között. A közéleti aktivitás, a kultúrateremtés, a teremtett világ megőrzésének és építésének parancsa az evangéliumban gyökerezik. Így nem meglepő, hogy a keresztény írókból, költőkből, művészekből és tudósokból álló vezetőség a kereszténység társadalmi és kulturális szerepének és feladatainak feltárását, keresztény állásfoglalások kialakítását és vállalását, valamint a keresztény evangelizációs küldetés tudatos megélését helyezték a középpontba.
A szervezet fővédnöke Dankó László kalocsai érsek lett, míg Paskai László bíboros, esztergomi érsek, az „ország spirituálisa” adott útmutatást a szervezetnek a keresztény megújulás legidőszerűbb kérdéseivel kapcsolatban.
Az így megindult értékteremtés első gyümölcse a Jel címet viselő spirituális és kulturális folyóirat, valamint az Aranyág gyermekújság elindítása volt. A küldetés azóta sem változott. A Jel ma is megújulva, a modern kor elvárásai szerint a világhálón immár többtízezres nagyságrendű kattintásokkal szolgálja az eredeti célját: „olyan keresztény szemléletű, tudományos és művészeti folyóirat”,
„amely e nagy világ-káoszban, minden tekintetben törekszik a tiszta, egyenes út meg- és felmutatására, amely képes a közélet, a lelkiség, a kultúra, a tudomány területén is értékek megőrzésére és továbbadására".
A KÉSZ életében meghatározó döntésnek bizonyult, hogy 1991 őszén a szervezet elindította országos kongresszusainak sorozatát. „A kor és a társadalom, amelyben élünk, Istentől egyre távolabb áll. Ugyanakkor az evangélium Isten kegyelméből nyert küldetésre kötelez minket, hogy életünkkel, munkánkkal, személyes példaadásunkkal áthassuk a társadalom egészét” – fogalmazott a kongresszusi beszédében maga az alapító.
Az ok, amiért nagyon hálásak vagyunk nuncius úr mai jelenlétének nem más, mint hogy az első országos kongresszuson felszólalt Angelo Acerbi pápai nuncius és az ülést üdvözölte II. János Pál pápa Angelo Sodano bíboros államtitkár táviratával, míg megnyitó beszédet Antall József miniszterelnök mondott. A kétévente megrendezett kongresszusok azóta is a keresztény közélet legaktuálisabb kérdéseire fókuszálva gyűjtik egybe közösségeinket és barátainkat.
A kezdetektől az értékteremtésbe tartozott az egyházi iskolák kérdéseinek mielőbbi tisztázása és a felekezeti iskolák folyamatos támogatása. Mosonmagyaróváron a KÉSZ szervezte meg az első ökumenikus iskolát, míg Baján egész iskolahálózatot működtetett a szervezet helyi csoportja révén. E kérdések is immár harmincöt éve folyamatosan részét képezik a KÉSZ mindennapjainak, sőt a jövő generációinak megfelelő képzése érdekében a ’90-es években szabadegyetemet működtetett, majd 2012-ben elindult a KÉSZ Aquinói Szent Tamás Akadémia. Ezzel a képzéssel „kérlelhetetlen igényességgel” kívánta magára vállalni a következő nemzedék kimagasló érdeklődésű fiataljainak továbbképzését a KÉSZ. E gondolat folyományaként immár intézményesített akkreditált formában tudta elindítani Osztie Zoltán atya a ma működő, ösztöndíjas programot kínáló Aquinói Szent Tamás Ökumenikus Közéleti Akadémiát 2018-ban.
A közéleti aktivitás, a szerepvállalás közügyekben az első perctől meghatározó eleme volt a KÉSZ működésének.
Az első szabad választások hullámain, alapvetően győri kezdeményezésre és Lanczendorfer Erzsébet vezetésével indította el politikai-társadalmi kerekasztal-sorozatát a KÉSZ, melynek első témája a keresztény ember kötelességei voltak a politikai-társadalmi életben. Az országjáró beszélgetéssorozat szintén mindmáig jelen van a KÉSZ életében, hiszen „a közéletiségre való nevelés”, „a közéleti felelősség iránt való közömbösség feloldása” mindmáig fontos a keresztény értelmiségiek körében. Így legutóbb 2022-től a KDNP-vel közösen újítottuk meg az országjárást és indítottuk el a KÉSZ-fórumok sorozatát, amely mindeddig 18 helyszínen vitatott meg közéleti kérdéseket.
Megfelelő lelkiség nélkül mindez elképzelhetetlen. Egy evangelizációs szervezet életében kulcsfontosságú volt, hogy legyenek mind központilag szervezett, mind helyi kezdeményezésű közös imaalkalmak, hitbuzgalmi előadások, lelkigyakorlatok, közös Szentírás-olvasási alkalmak, adománygyűjtések. A legjelentősebb ugyanakkor a KÉSZ központi zarándoklata lett. Az eleinte spontán módon szerveződő eseti országos engesztelő zarándoklat a ’90-es évek második felétől vált kiemelt programmá, amelyre minden év első októberi szombatján, Magyarok Nagyasszonya ünnepéhez kapcsolódva került sor egy-egy jelentős Mária-kegyhelyen. Ez a program azóta is rendkívüli a szervezet életében.
És az imádkozó KÉSZ képe azóta is bővül. Az evangelizációs feladatot sohasem szem elől tévesztve az elmúlt három és fél évtizedben a KÉSZ rendszeresen hirdetett imaláncot, kérte a tagjait a felajánló imádságok és a hálaadás gyakorlására, legyen szó spirituális küzdelmekről, a magyar nemzet jövője érdekében végzett imádságról, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéről vagy éppen a Covid-járvány alatti online imaalkalmakról.
Ugyanakkor a központi szervezésű programok mellett mindvégig a helyi rendezvények sokszínűsége határozta meg a szervezet életét: irodalmi szalonok, kerekasztal-beszélgetések, a helyi csoportok báljai, iskolás nyári táborok, színházi előadások, tudományos konferenciák, keresztény majálisok mellett történelmi megemlékezések, koszorúzások színesítették a szervezet életét. Az egyik legjelentősebb központi kezdeményezés az elmúlt évtizedekben a Keresztény gyökerek és a boldog magyar élet címet viselő 107 előadásból rendezvénysorozat volt, amely időrendben tekintették át a magyarság kereszténységhez fűződő – régészeti leleteken, történelmi tényeken, kulturális és társadalmi jelenségeken nyugvó – elválaszthatatlan összetartozását.
A felelősségvállalás és értékteremtés folyamatában a KÉSZ mindig igyekezett az aktuális politikai vezetéssel kapcsolatos, az ország állapotát felmérő közéleti helyzetértékelésre. Ennek jegyében született meg a több mint kétéves Idők jelei sorozat, mely szakmai kiadványként, előadói körútként, majd az erényetikai elvárások megfogalmazásaként, végül országos sugárzást elérő kisfilmként is igyekezett szembesíteni a magyar társadalmat és politikát az aktuális kihívásaival.
Ez az evangelizációs szellemiség hatotta át a KÉSZ szervezetét akkor is, amikor a modern média lehetőségeit igyekezve az Örömhír szolgálatába állította a technológiát.
Youtube-csatornát létrehozva útjára indította a személyes vallomások és tanúságtételek, valamint a hitélet személyes vonásait bemutató Hitből pajzsot sorozatot, majd megújulva évről-évre új témaköröket és közéleti szereplőket megjelenítve A Lélek útján, illetve a 4 arc 4 vallomás kisfilmeket. Ebbe a sorba illeszkedett A mi pünkösdünk című sorozat, illetve még az online keresztútjárás megvalósítása is. Idén elérkezett el a pillanat, amikor a Jel újság égisze alatt elindult a KÉSZ podcastsorozata, a Jelen Idő, amely az új közkedvelt formátumhoz igazodva tartalmaz értékes beszélgetéseket, evangelizációs gondolatokat.
Mindez azt is mutatja, hogy a szervezet maga is alakult, fejlődött az évtizedek során. Mindig figyelt a kor szavára, az aktuális kihívásokra és saját belső struktúráit is igyekezett az adott korszakban úgy szabni, hogy képes legyen a leghatékonyabban szolgálni az alapítók célkitűzéseit.
A szervezeti struktúra először szakmai munkacsoportok és munkaközösségek felállítását irányozta elő, amelyek vezetői egyben az egyesület elnökségének tagjaivá váltak. A munkacsoportok száma folyamatosan nőtt, majd nagyon hamar létrejöttek a budapesti központ mellett helyi csoportok is: Kalocsa, Miskolc, Szeged, Győr, Baja, Debrecen voltak az első vidéki szervezetek. 1995-re már 39 helyi csoport és több mint 3000 fő alkotta a KÉSZ közösségét.
Osztie Zoltán elnöksége alatt ez a szám folyamatosan tovább emelkedett, ami szükségessé tette a szervezeti struktúra átalakítását. Megnőtt a központi iroda szerepvállalása és jelentősége, amelyet előbb Pálvölgyiné Császár Anita, majd Baranyainé Sári Judit, valamint Nardai Katalin áldásos munkája szolgál mind a mai napig.
2003-ban létrejött a küldöttgyűlés, majd a helyi csoportok összefogása a régiók kialakítása révén. A 2006-os sárospataki folyamattal elindult egy professzionális működés konkrét többéves programtervvel és stratégiával. A 2011-es küldöttgyűlés óta működik a szervezet jelenlegi társelnöki rendszerében. Az első társelnök a korábbi főtitkár, Csorba Gábor lett.
Itt dolgozták ki az Ihletett cselekvés ötéves programját, amely megnyitotta a KÉSZ számára a teljes Kárpát-medencei kapcsolatépítés lehetőségét és a hazai partnerekkel való még szorosabb együttműködést. Osztie atya visszavonulását követően a szervezetben egy generációváltás figyelhető meg. 2016 novemberében Makláry Ákos görögkatolikus pap vette át az elnöki stafétát, míg Galgóczy Gábor világi társelnökként és Keresztes Dénes elnökhelyettesként segítette az elnökség munkáját. Ennek a megújulásnak központi stratégiája lett a Covid-időszak alatt online kapcsolatokkal kidolgozott Jövőnk záloga a kereszténység program.
Az elmúlt három és fél évtized hazai együttműködéseit és stratégiai partnerségeit még felsorolni is sok lenne. Néhány közülük a teljesség igénye nélkül: ÉrMe Üzleti Hálózat, Mária Rádió, Barankovics István Alapítvány, Polgári Magyarországért Alapítvány, Civil Összefogás Fórum, Hetvenkét Tanítvány Mozgalom, Professzorok Batthyány Köre, Százak Tanácsa, Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, Rákóczi Szövetség. Ez is mutatja, hogy számos hasonló értékrenden alapuló és számos hasonló célokért küzdő szervezettel együtt tud hatékony lenni a KÉSZ tevékenysége.
Az elmúlt másfél évtizedben pedig kulcsfontosságúvá vált a határon túli hasonló gondolkodású szervezetekkel való együttműködés. Ez olyan kiemelkedő programok megvalósítását tette lehetővé, mint a máig egyedülálló és kimagasló Kárpát-medencei népénekgyűjtemény vagy a KÉSZ kezdeményezésére immár rendszeressé váló Trianoni harangzúgás, majd a határon túlra irányuló zarándoklatok rendszeresítése.
A határon túli magyarsággal való rendkívül szoros kapcsolat továbbfejlesztése érdekében hozta létre a KÉSZ 2017-ben a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítványt (KÁMME). Ez immár átöleli az összes utódállamot, és Tóth Ernő értő vezetésével, kiállítások tucatjaival, kerekasztal-beszélgetésekkel, mentálhigiénés programokkal és ifjúsági lelkiségi együttlétekkel szolgálja az összmagyarság egységét.
A KÉSZ elmúlt évtizedeinek óriásai mutatják számunkra a jövő útját is. Ahogy az idei kongresszus témaköre is alapvetően a stratégiai programunkból nőtt ki, úgy kell ténylegesen megerősítenünk legelemibb közösségeinket. Jövőnk az általunk vallott keresztény értékek és elkötelezett Krisztus-követő hitéletünk révén tud kiteljesedni egyfelelő családjaink szeretetében, másfelől pedig azáltal, hogy közösen szolgáljuk, alakítjuk nemzetünk jövőjét itt a Kárpát-medencében. A KÉSZ hozzájárulása a kis közösségeink további erősítése, keresztény szervezeti hálózatok építése lehet ebben a folyamatban. Legyen erős imaéletünk, és merjük Krisztus követését mindennapjaink középpontjába helyezni. Tudatos világképünk, szilárd hitelveink, vallásunk erkölcsi normarendszerének szélesebb körben való megismertetése, hitéletünk alaptanításainak az egyházközségekben és gyülekezetekben való tudatosítása mind erőt adnak a közösségeinket fenyegető veszélyek közepette. Feladatunk a hagyományok és a keresztény kultúra hanyatlása ellenére ezek őrzése, a nihilizmus és az egzisztencializmus közepette a közösségek megerősítése. Imádkozzunk papjainkért, lelki vezetőinkért, imádkozzunk családjainkért és nemzetünkért. Vállaljuk mindig és mindenhol keresztény tradícióinkat, mutassunk példát a megtántorodóknak és tévelygőknek és építsük tovább a KÉSZ helyi csoportjainak országos és határon túli hálózatát. Ha így teszünk, akkor további harmincöt évig biztosan találkozhatunk ebben a körben.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket!
Az előadás meghallgatása: