A boldoggá avatás felé - Isten szolgája Mindszenty József
Kerekasztal-beszélgetést szervezett a KÉSZ szombathelyi csoportja április 16-án tiszteletreméltó Mindszenty József bíborosról, Magyarország utolsó hercegprímásáról, a magyar katolikus egyház egyik legnagyobb 20. századi alakjáról, akit a nyilasok és a kommunisták egyaránt üldöztek. Életének részletéiről és a boldoggá avatási eljárásról is szó esett a rendezvényen, ahol Kovács Gergely okleveles posztulátorral és Soós Viktor Attila történésszel beszélgetett Rétfalvi Balázs, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár munkatársa.
Köszöntőjében Székely János megyéspüspök idézte Szent II. János Pál pápa szavait: „a Szombathelyi Egyházmegye a szentek földje." A Szentatya itt gondolt pl. Szent Mártonra, Batthány-Strattmann Lászlóra és Mindszenty Józsefre is, aki a szombathelyi premontrei gimnáziumban tanult 8 éven át. Felidézte Mindszenty gyermekkorát, az életét meghatározó vasvári zarándoklatot, édesanyjának és édesapjának példáját, valamint a premontrei gimnáziumban töltött évek kiemelkedő eseményeit. Döntő időszak volt ez Mindszenty József életében: jellemformálásának, a szent megszületésének fontos évei. – Azt kívánom, hogy egyházi iskoláink ugyanezt a szellemiséget, értékeket tudják közvetíteni fiataljainknak ma is – zárta gondolatait a megyéspüspök.
A beszélgetés résztvevői megosztották élményeiket a bíboros személyével, életútjával kapcsolatos első találkozásukról, majd a boldoggá avatás fogalmát tisztázták a résztvevők. Kovács Gergely kiemelte: az eljárás során a négy sarkalatos erény hősies gyakorlását vizsgálják egy adott személy életében, akár csak az isteni erények meglétét, az evangéliumi tanácsokat, az alázatosságot, a szeretetet is. Hozzátette: míg a korábbi években az erények hősies gyakorlatára fektetett nagy hangsúlyt az életszentség teológiája az egyházban, addig a 20. században felfedezték, hogy
az életszentség nem kiváltság, hanem mindannyian meghívottak vagyunk erre.
Mindezt a hit, a remény és a szeretet mindennapi gyakorlásával érhetjük el.
Soós Viktor Attila a boldoggá avatási folyamattal kapcsolatban elmondta: azt az az egyházmegye indítja el, ahol az adott személy elhunyt. Ezért lett Mindszenty ügyében a Bécsi Egyházmegye az illetékes. 1991 után az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye az aktív irányítója az eljárásnak. A boldoggá avatási és szentté avatási eljárás keretében befejeződött és lezárult életútjának vizsgálata. Minden olyan területet megvizsgáltak, amit lehetett. Egy dologra várnak már csak, az egy imameghallgatás, csoda. Ezzel egy harmincéves folyamat zárult le, mondta a történész.
Kovács Gergely kiemelte: Mindszenty Józsefben a személyiségfejlődése és a közösségi hatása a példa számára. A személyiségfejlődésében nagyon sok mindenben meg tudta haladni magát. Például az a Mindszenty, aki elítélte a kommunizmust, el tudta fogadni, tisztelni Nagy Imre kommunista mártír miniszterelnök emlékét, aki őt először rehabilitálta.
A másik, hogy megtalálta a hangot az egyszerű emberekkel, gyerekekkel, fiatalokkal, érdeklődött a híveiről, mert érdekelte, hogy kivel mi van.
Minden hiányossága, korlátozottsága ellenére volt karizmatikus hatása a közösségre, ami 1945 és 1948 között, majd az emigrációban is egyértelműen megjelent. A börtönben lett szent, ahol csak imádkozni tudott és elmélyült benne az életszentség.
Soós Viktor Attila elmondta: Mindszenty atya mindvégig lelkipásztor tudott maradni, ami életének, papságának a legfontosabb feladata volt. És erre figyelünk a legkevésbé. Ahová hívták, igyekezett mindenhová eljutni, hogy Isten üzenetét elvigye a legkisebb falvakba is.
Életében, személyiségében tudott változni, és sokszor megelőzte a korát.
Mindszenty is sokat utazott, hogy a világban szétszóródott magyarokat felkeresse, megerősítse őket hitükben, magyarságukban. Függetlenül attól melyik felekezethez tartoznak.
Mindszenty atya tudta, mik a gyengeségei, reálisan felmérte, hogy mire képes, de bízott a gondviselésben, ami erőt adott lelkipásztori feladatának elvégzésére.
A beszélgetésen szó esett a közéleti aktivitásáról is. Napjainkban sok bírálatot kap az egyház, amikor közéleti témákban megfogalmazza véleményét, pedig a II. Vatikáni Zsinat is kimondja, hogy
keresztényi kötelességünk a köz ügyeiben is a közjót szolgálni keresztény üzenetünkkel.
Kovács Gergely kiemelte: Mindszenty József élete első felében antidemokratikus ember volt, mert ezt örökölte az egyház tanításából, a korból amiben felnőtt. De ahogy az egyház tanítása is változott, Mindszenty is képes volt erre. A 20. század elején természetes volt, hogy a papok politizálnak, pártokat támogatnak, ez Mindszentyre is hatott. De ahogy a 20. században Európa átélte a két világháborút, annak minden szörnyűségével együtt, az egyház rájött, hogy változtatnia kell a közéleti szerepvállalásán, aminek következménye az lett, hogy a papok nem politizálhatnak. A közéletre is igaz, hogy kovásszá kell válnunk, mert küldetésünk van: örök távlatunk van. Ha ezt hitelesen éljük, az hat a közösségre is.
Mindszenty József felemelte szavát az emberi jogokért is. Ennek példája, hogy 1945 és1948 között gyűjtik azoknak az egyházi személyeknek a nevét, akiket atrocitás ért a német vagy a szovjet katonák által. Felemelte szavát a felvidéki magyarok kitelepítése ellen. De jelentéseket kért az internálótáborokról is, volt, ahová el is látogatott.
Fontos feladatunk, hogy az elmúlt évtizedek igaztalanul rárakódott vádjait, rágalmait lehántsuk Mindszenty Józsefről, és azt, ami hibája volt, arra rávilágítsunk, mondta Soós Viktor Attila.
forrás: martinus.hu