A kenyeret alkotó morzsák
Védőszentjét, Szent Ágostont ünnepelte a vajdasági Keresztény Értelmiségi Kör augusztus 25-én, Kúlán. A rendezvény előadója Makláry Ákos, a KÉSZ elnöke volt.
A Keresztény Értelmiségi Kör (KÉK) 2010 óta társszervezete a KÉSZ-nek, aktív kapcsolatot ápol egymással a két közösség. Szent Ágoston személye és hagyatéka fontos a KÉK-tagok számára, minden évben ünnepséget tartanak tiszteletére. Ez alkalommal Kúláé volt a megtiszteltetés, hogy szervezője és házigazdája lehessen a rendezvénynek. Az összejövetelen több mint tíz vajdasági településről mintegy száz érdeklődő vett részt, sőt a KÉSZ Budafok-tétényi csoportjának képviselői is Vajdaságba utaztak az ünnepség alkalmából.
A Szent Ágoston-napi összejövetel előadója Makláry Ákos parókus, a KÉSZ elnöke volt, aki két, vetítéssel színesített előadást tartott. Szent Ágoston olyan tanító volt, akitől minden teológus sokat okulhat. Mindannyiunk számára fontos a folyamatos képzés, a holtig tartó tanulás. „Mindig legyen ezért a kezünk ügyében hittankönyv, mert így mélyülhet a hitünk” – emelte ki beszédében az előadó. Csak a szépre, az értékesre kell és érdemes odafigyelni. „Mert Isten maga a Jó, az Igaz és a Szép” – idézte Ákos atya Szent Ágostont, majd hozzátette: – A szépség pedig az Istenre mutató iránytű.
„Amilyen mértékben növekszik benned a szeretet, olyan mértékben növekszik szépséged, mert a szeretet a lélek szépsége.”
Ez a Szent Ágostontól származó idézet volt az első előadás mottója, mely magába foglalja az ikonok világának titkát. A kúlai ünnepi összejövetelen több mint hatvan ikont nézhettek meg a jelenlévők magyarázatokkal tűzdelve. Az ikonok feladata a tanítás és a gyönyörködtetés. Azért szépek ezek a képek, mert az egyház alkotásai és Istenre utal mindegyikük. Ugyanakkor az ikonok tanítanak (festett teológia) is, megfejtésre hívják a szemlélőt.
Bemutatásra került egy 600 éves Krisztus-ikon, amelyen a bal és a jobb arc-fél különböző. Ezzel érzékeltette a teológus alkotó, hogy Krisztus ember és Isten volt egyszerre.
Az ikonfestészet kialakulását, fejlődését is ismertette Ákos atya. A zsidók és a muzulmánok tiltották az Isten-ábrázolást, ezért sok alkotás ikonrombolás áldozatául esett. A történelem folyamán kialakultak eretnek mozgalmak és babonás népszokások is. Sok teológus úgy vélte, hogy csak Krisztus emberi arca festhető le – magyarázta az előadó.
Az ikonfestésnek szigorú kánonja van, amelyet évszázadok alatt igaz hívő mesterek alakítottak ki. Érdekesség, hogy az ikon perspektívája fordított, ami azt jelenti, hogy a nézőt is bevonja a képbe. Az ikonkészítő számára ugyanis fontos az a személy, aki nézi a képet. A szemlélő szemében futnak össze a vonalak, mintha ő maga is benne lenne az alkotásban. Megtudhatták az összejövetel résztvevői, hogy csakis természetes anyagokat használnak az ikonok elkészítésekor, nagy szerepe van az ábrázolás sorrendjének, a munka egész idején folyamatosan imádkoznak a festők. De nemcsak megfesteni kell a lélek teljes odaadásával az ikonokat – hangsúlyozta az előadó –, hanem ugyanilyen lélekkel kell megállni is előtte.
Beszélt a Pantokrátor Krisztust ábrázoló ikonokról. A Bibliában ismert találkozásokat, csodákat, illetve példabeszédeket megfestő ikonok minden kis részletére felhívta a figyelmet. Ugyanebből a szemszögből világított rá az Istenszülőt, Szűz Máriát ábrázoló ikonok jellemzőire is.
A szenteket illusztráló ikonok abban is segítik a híveket, hogy jobban megértsék mindazokat a csodákat, azokat az önfeláldozó cselekedeteket, amelyek egy-egy szentet jellemeznek. Mindannyian ikonná válhatunk, hiszen a legszebb ikon maga az ember – fejezte be gondolatait Ákos atya.
„Szeressük embertársunkat, vagy azért mert jó, vagy azért, hogy jó legyen."
Szintén Szent Ágostontól származó idézet vezette be a lelki nap folyamán elhangzott második előadást. Ennek keretében a KÉSZ elnöke a kereszténység családtagjairól, a felekezetekről, illetve ezek azonosságairól és különbözőségeiről szólt. Így rövid áttekintést nyújtott a keresztény egyházak kialakulásának történelmi adatairól. Ismertette a nagy egyházszakadás körülményeit és főbb jellemezőit, melynek következménye, hogy a kereszténység egy nyugati, katolikus és egy keleti, ortodox részre szakadt. Makláry atya elmagyarázta a görögkatolikusok, vagyis a Rómához visszacsatlakozott bizánci szertartásúak történetét. Felvázolta a ruszin és a román bizánci szertartású katolikus egyházak útját. A vendégelőadó szólt a máriapócsi kegyhelyről, mely Magyarország híres és egyben leglátogatottabb nemzeti kegyhelye, a Kárpát-medencei görögkatolikusok szeretett lelki központja. A kegytemplomban található az először 1696-ban, majd 1715-ben és 1905-ben újra könnyezett Mária-kegykép. A fotókkal, táblázatokkal, térképekkel is illusztrált előadás kérdések és válaszok egész sorával zárult.
A kúlai Szent Ágoston-napi ünnepség résztvevői ezután a helyi görögkatolikus parókiát és templomot tekintették meg, amelyet hatvan évvel ezelőtt alapítottak. A templom épülete 1983-ban készült el, Szent Jozafat névét viseli.
A KÉK védőszentje, Szent Ágoston tiszteletére szervezett ünnepség a Szent György-plébániatemplomban megtartott hálaadó szentmisével zárult. A KÉK élő és elhunyt tagjaiért bemutatott misét Juhász György esperes, kúlai plébános, Miocs József, a Paulinum rektora, Makláry Ákos parókus, valamint Szabadi Károly verbászi plébános koncelebrálta.
A Krisztus asztalánál összegyűlt résztvevők ismét megtapasztalhatták az összetartozás élményét: a vajdasági és az anyaországi csoportok egyenként morzsák csupán, de együtt a kenyeret alkotják.
Forrás: (KÉK)
2018-09-18