Alsóbodokra zarándokolt a csornai KÉSZ
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége csornai csoportja április 25-én zarándoklatot szervezett a felvidéki Alsóbodokra, ahol a résztvevők gróf Esterházy János hitből fakadó helytállásával, mártíromságával és lelki örökségével ismerkedhettek meg. A közösségi és spirituális élményt nyújtó út egyszerre volt emlékezés, hitbéli elmélyülés és megerősítés.
Alsóbodok Esterházy János kedvelt tartózkodási helye volt; a község fölé magasodó dombtetőn gyakran és szívesen időzött. Itt, a Paulisz-birtokon álmodott meg Paulisz Boldizsár méltó emlékhelyet a mártírhalált halt grófnak. Magánkezdeményezése nemzetközi közösségeket mozgatott meg, s az elképzelésből mára szellemi tér és zarándokhely született.
A zarándokhely központja az Esterházy János földi maradványait őrző, 2017-ben felszentelt Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolna, amelynek sziklasírboltja a felvidéki magyar mártír végső nyughelye. A csornai zarándokcsoport első programjaként a kegyhely átfogó bemutatásán vett részt, amely során megismerhette Esterházy János életútját.
Dávid Zsuzsanna festőművész és kutató előadásában olyan politikusként mutatta be Esterházy Jánost, aki hivatását Isten és ember szolgálatában élte meg, bátran kiállva az igazságért, az üldözöttekért és a lelkiismereti szabadságért. A résztvevők betekintést nyerhettek a mártír politikus életébe, megismerve hűségét, keresztény hitvallását és azt a lelki erőt, amellyel a jogtalan elítéltetés és tizenkét évnyi fogság szenvedéseit viselte, engesztelésül ajánlva fel azokat egy jobb világért és még ellenségeiért is imádkozva.
A kápolnában Rácz D. Ignác premontrei szerzetes, kanonok mutatott be szentmisét, majd a csoport tiszteletét rótta le a sziklasírbolt áldozati oltáránál, a mártír földi maradványai és Paulisz Boldizsár síremléke előtt, ahol elhelyezték az emlékezés koszorúját.
A zarándokhely közösségi házában filmvetítés keretében mutatták be Alsóbodok és a zoboraljai magyar települések életét, látnivalóit és hagyományait. A program részeként a csoport imádságos lélekkel járta végig a Hűség keresztútjának 14 faragott állomását, felidézve Esterházy János börtönkálváriájának stációit, amelyeket maga jegyzett le egy hitbuzgalmi könyvecskébe.
A zarándokközpont szimbolikus üzenetet is hordoz: a kápolna körüli kövek sokasága a gulágra hurcoltaknak és az üldöztetést elszenvedőknek állít emléket. A hely különleges küldetése, hogy megőrizze a szórványban élő magyarság identitását, hitét és szülőföldszeretetét, miközben összekötő erejével nemzeteket és nemzetiségeket kapcsol össze a keresztény értékek mentén.
A zarándoklat résztvevői Esterházy János életpéldájából azt az üzenetet vihették haza, hogy a legszörnyűbb helyzetekben sem halhat ki az emberből a szolidaritás és az Isten kegyelmébe vetett hit. Ezt példázza az a megrendítő történet is, amelyet Esterházy egykori cellatársa, a 2019-ben, 98 éves korában elhunyt Jan Janku idézett fel:
„A tizenkét cellatárs mindennap megkapta a napi kenyérfejadagját. Egyik alkalommal egy szobrászművész társuk megkérdezte, nem ajánlanák-e fel neki fejadagjuk egy részét. Bár mindnyájan éheztek, odaadták, arra gondolva, hogy nagyobb szüksége van rá. Ő viszont nem fogyasztotta el a kapott táplálékot, hanem nyálával összetapasztva egy Krisztus-fejet mintázott belőle, mely ettől kezdve, kézről kézre járva, személyesebbé tette számukra a napi imádságot. Ez a rekvizítum túlélte a börtönt, és Jan Janku élete végéig őrizte azt.”
A csornai csoport a zarándoklatról a lelki elmélyülés, az ima és az egyszerűség békéjének élményével gazdagodva tért haza.
Horváthné Göncz Mária