Az andocsi Szűzanyánál
Kárpát-medencei engesztelő zarándoklatot szervezett a hazáért és a békéért a KÉSZ Makláry Ákos elnök vezetésével Magyarok Nagyasszonya ünnepéhez kapcsolódóan, október 5-én az andocsi Szűzanya-kegyhelyre.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége minden évben Magyarok Nagyasszonya ünnepéhez kapcsolódóan zarándoklatra hívja népes tagságát és határon túli társszervezeteit, hogy a Szűzanya közbenjárását kérve közösen imádkozzanak a hazáért. Idén Andocson, a Nagyboldogasszony-bazilikánál gyűlt össze a több mint négyszáz zarándok az ország minden tájáról, továbbá Rimaszombatból és Délvidék több magyarlakta városából.
Makláry Ákos görögkatolikus pap, a KÉSZ elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a zarándok szeretne megtisztulni, letenni gondjait, hazatérve pedig Krisztus szeretetéről, a beléhelyezett reményről tesz tanúságot.
– Tudjuk jól, a béke a mi szívünkben kezdődik. Ha béke van benned, akkor béke van a környezetedben is. Nekünk erről a krisztusi békéről kell tanúságot tennünk. Itt most megerősödve, megtisztulva ezt a békét, ezt a nyugalmat kell magunkkal vinnünk, és szétosztanunk ezt az elfogyhatatlan gazdagságot
– mondta Makláry Ákos.
A szentmisét a KÉSZ-csoportokkal érkező atyák koncelebrálásában Nyéky Kálmán, a kegyhely plébánosa mutatta be, aki prédikációjában kiemelte: Magyarok Nagyasszonya ünnepén a Szentírás Szűz Máriát, mint a hívő engedelmesség legtökéletesebb példáját állítja elénk. Mária hittel elfogadta Gábor angyal üzenetét és ígéretét.
– Mondjátok ki bátran Mária szavait: Íme az Úr szolgálója/szolgálóleánya! Legyen nekem a Te igéd szerint! Legyen Istenem az életemben, amit Te szeretnél!
– bíztatta a jelenlévőket a plébános.
Számos hagyomány, legenda fennmaradt az andocsi kápolna körül. Az idelátogatók tudják, hogy nem a babonaság, hanem az igaz hit hívja őket Máriához, aki nem ingott meg hitében a keresztfa tövében a végső próbatételben sem.
Az élet elsődleges céljára irányította rá a résztvevők figyelmét Kálmán atya: –Tudatosítsuk magunkban, hogy életünk fő értelme belépni az Istennel való örök közösségbe. Vegyük észre, hogy Isten új időt akar nekünk adni.
A Szentlelket hívó imádsággal zárta beszédét a főcelebráns:
Jöjj, békesség Lelke! Jöjj, alakíts minket a béke eszközeivé, miként Máriával tetted az angyali üdvözletkor!
Add, hogy mi is Krisztus-hordozóvá váljunk, és elvigyük az örömhírt mindenkinek!
Áradj ki reánk, áradj ki az egész KÉSZ családjára! Áradj ki otthoni családjainkra, magyar hazánkra és az egész világra!
Jöjj békesség Lelke!
Az andocsi kegyhely otthont ad egy különleges Mária-ruha-múzeumnak, amit a Szűzanya szekrényének is szoktak emlegetni. Az ide érkező zarándokok egyik szokása volt már évszázadok óta, hogy nemcsak táblával fejezték ki hálájukat a Szűzanyának, hanem egy-egy ruhával is. A legtöbb köntös Magyarországról és a határon túli magyaroktól érkezett, de vannak Írországból, Kanadából, Dél-Amerikából és Kínából valók is. A múzeum közel 400 darabos gyűjteményének legrégebbi ruháját Boronkay Cecília adományozta 1852-ben.
A KÉSZ csornai csoportja is készíttetett egy aranyhímzéses rábaközi ruhát, amelyet a szentmise keretében áldott meg Nyéky Kálmán. A vékony anyagra, ragyogó aranyszállal, légies áttörésekkel készült ruhát a nemrég elhunyt V. Szalontay Judit Móra Ferenc-díjjal kitüntetett néprajzkutató, muzeológus, nyugalmazott múzeumigazgató tervezte. A hímzés Székely Erzsébet, csornai születésű népi iparművész kezének munkáját dicséri.
Egy régi szokás szerint az Andocsra érkező zarándokok megmosdottak a templom mellett található János-kút vízében. Ez egyben lelki megtisztulást is jelentett számukra. Ezt a népi vallásosságból eredő helyi hagyományt, az „andocsi keresztelőt” elevenítette fel Makláry Ákos atya: – Gyönyörű hagyomány ez, ami a bűnös ember megtisztulás utáni vágyát fejezi ki. Gyermekként a szüleink, keresztszüleink hitére alapozva részesültünk a keresztségben. Most felnőtt fejjel, tudatosan mondunk ellen a rossznak, és kiállunk Krisztus mellett – ezen gondolatok kíséretben hintette meg a zarándokokat szenteltvízzel a lelkipásztor, majd vezette a keresztségi fogadalom megújítását.
A zarándokok megismerkedtek az ötszázéves múlttal rendelkező búcsújáróhely történetével, a mára már bazilika rangra emelkedett kegyhely alapját adó gótikus kápolnával, valamint a hozzáépített barokk stílusú templom freskóival, a díszes kegyoltárral és a csodatévő Mária-szoborral is. Majd a zarándoklat a kegytemplom közelében található kálváriadombon zárult, ahol Krisztus keresztútját járták végig elmélkedve a hívek.
SJ