Az anyai szeretet megmutatja Isten szeretetét
Kárpát-medencei engesztelő zarándoklatot szervezett a hazáért és a békéért a KÉSZ Makláry Ákos elnök vezetésével Magyarok Nagyasszonya ünnepéhez kapcsolódóan, október 7-én Bodajkra, a Segítő Szűz Mária-kegyhelyre.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége minden évben Magyarok Nagyasszonya ünnepéhez kapcsolódóan zarándoklatra hívja népes tagságát és határon túli társszervezeteit, hogy a Szűzanya közbenjárását kérve közösen imádkozzanak a hazáért. Idén a néhány hete kisebb bazilika, azaz basilica minor rangot kapott bodajki kegyhelyen gyűlt össze a több mint hatszáz zarándok az ország minden tájáról, továbbá Beregszászból, Rimaszombatból és Délvidék több magyarlakta városából.
Makláry Ákos görögkatolikus pap, a KÉSZ elnöke köszöntőjében kiemelte annak a hálaadó lelkületnek a fontosságát, amellyel a Jóisten felé fordul a zarándok, aki köszönetet mond mindazért, amit kap. Kérte a jelenlévőket, hogy szüntelenül imádkozzanak a Béke Királynőjéhez a háború befejezéséért és a népek közötti barátság megszenteléséért.
A szentmisét a KÉSZ-csoportokkal érkező atyák koncelebrálásában Mórocz Tamás, a kegyhely plébánosa mutatta be, aki prédikációjában rámutatott a Magyarok Nagyasszonya-ünnep jelentőségére:
− A mi nemzetünk fölismerte, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. Nem a saját erőnkből, talán nem is a saját akaratunkból állhat fenn népünk, hanem felismertük, hogy egy anya vigyáz ránk az égből.
A plébános beszédében kiemelte az anyák szerepét, és az anyai szeretet lényegét, amelynek megértésével eljuthatunk az Isten szeretetének megismeréséig: − Amikor megszületik a kisgyermeked, és kezedbe foghatod a mindent, akkor érted meg, hogy mi az életed értelme. Akkor döbbensz rá arra, hogy az életben van nálad is fontosabb. És akkor döbbensz rá, hogy valakit még magadnál is jobban kell szeretni – fogalmazott. Majd egy bátor kérdéssel folytatta: − Ne adja Isten, hogy ilyen legyen, de
ha nincs mit enni, az anya előbb magának ad abból az egy tál ételből, vagy előbb megeteti a gyermekét? Hát persze, hogy megeteti a gyermekét, és ha marad egy kanálka a tányér szélén, és a gyermek már nem sír, akkor azt megeszi. És ez a fajta szeretet, ahogy az anya szereti a gyermekét, ez olyan, mint ahogy Isten szeret bennünket.
Tamás atya felhívta a résztvevők figyelmét, nem szabad, hogy a kereszténység egy múzeumi tárggyá váljon, amelyben egy vitrinen keresztül lehet gyönyörködni. Akkor van jövője az embernek, ha a társadalom megérti, hogy az Isten szeretete olyan, mint az anyai szeretet. Abban van fontos szerepe a szülőknek és nagyszülőknek, hogy a fiataloknak továbbadják, és megmutassák, mi van a hagyományok mögött, milyen az Isten valódi szeretete.
− Számomra Magyarok Nagyasszonya ünnepe azért nagyon fontos, mert népünk megértette és megérezte, hogy Isten anyai szeretettel tud bennünket az ő édesanyján keresztül szeretni. És arra hív bennünket ebben a gyönyörű Kárpát-medencében, hogy próbáljunk meg mi is anyai szívvel nézni mindenkire. Az anyai szív nem azért szeret, mert valaki jó vagy rossz. Nem csak akkor szeret, ha valaki hibátlan és tökéletes. Minden gyermekét ugyanúgy szereti – magyarázta a plébános.
− Fel kell mutatni a nagyszülői és a szülői generációnak, hogy nincs boldogabb élet, mint a szülői hivatásban eltöltött élet.
Ha az ember nem meri arra az útra indítani saját életét, amellyel rádöbbenhet arra, van még magamnál is fontosabb valaki, tudniillik a gyermekem, akkor soha nem fogja megérteni Jézusnak azt a mondatát: aki követni akar, vegye föl a keresztjét, tagadja meg magát. Aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, de aki elveszíti életét, megmenti azt.
A főcelebráns arra biztatta a jelenlévőket, hogy merjenek leülni beszélgetni a fiatalokkal, bátran kérjék meg őket, hogy tegyék félre telefonjaikat, és figyeljenek a nagyszülőkre. Merjenek beszélni a gyermekvállalás örömeiről és nehézségeiről, merjenek mindent megtenni gyermekeikért. Merjenek imádkozni a családtagokért, a nemzetért, a jövőért, ahogyan imádkozott 1000 évvel ezelőtt Szent István és családja is a Szűzanyához Bodajkon.
− Örömmel mondjuk égi édesanyánknak, eljöttünk most hozzád imádkozni családjainkért, gyermekeinkért, a jövőért. Mindannyian egy szívvel kívánjuk ennek a nemzetnek, ennek a hazának, hogy talpon maradjon. Talán nagy szerényen azt is kimondhatjuk, hogy megmutatjuk ennek a vergődő Európának, mik az igazi értékek, amiket nem a vitrinben őrzünk, hanem most is át akarunk adni – zárta a gondolatait Mórocz Tamás.
A zarándokok megismerkedtek a Magyar Kormány támogatásából felújított kegyhely történetével, megtekintették azt a helytörténeti kiállítást, amely Mindszenty József bíborosnak − aki Bodajkon mondta letartóztatása előtti utolsó nyilvános beszédét −, Vajk Gyula korábbi bodajki plébánosnak és Horváth Lajos Péter ferences szerzetesnek − aki a szétszóratás után Bodajkon talált otthonra − állított emléket.
A zarándoklat a KÉSZ hagyományai szerint keresztútjárással zárult a kegytemplom szomszédságában található kálváriadombon. A hegyre felkapaszkodva Varga András salgótarjáni plébános Mária keresztútját olvasta fel, így a résztvevők a Szűzanya szemén keresztül elmélkedték végig Jézus szenvedését, és helyezték el saját keresztjüket az Úr lába elé.
SJ
