Egyház és állam – A kereszténydemokrácia felelőssége

Adventi időben, december 7-én érkezett Makóra a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a Kereszténydemokrata Néppárt közös országos programsorozata, a KÉSZ-fórum. A Maros-parti városban szervezett rendezvény középpontjában az egyház és az állam kapcsolata, a kereszténydemokrácia felelőssége állt, mégis alapvető emberi értékek forrásáról volt szó és arról az elkötelezettségről, amellyel ma ezeket meg kell védeni.

Makláry Ákos, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke és beszélgetőtársai Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezető-helyettese, valamint Kacsoh Dániel, a mandiner.hu főszerkesztő-helyettese izgalmas kérdésekre keresték a választ. Például arra, hogy mennyire legyen semleges egy állam, vagy meddig mehet el bizonyos értékek felvállalásában? Lehet-e a hagyományos keresztény értékeket a mai kommunikációs tér új platformjain hitelesen közvetíteni? Nem kerülték meg azt a kényes témát sem, amely az utóbbi hetekben hazánkban alapot adott a kormányzó keresztény konzervatív kurzus kritikusainak: a legutóbbi, hazai népszámlálás adatai ugyanis csökkenést mutattak a magukat kereszténynek valló polgárok számában. A válaszok során jól kiegészítették egymást a kereszténydemokrata politikus és a konzervatív értékek iránt elkötelezett elemző, publicista nézőpontjai és gondolatai.

„Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz” – Robert Schuman gondolatától messze került a nyugati demokrácia

Vejkey Imre elmondta, a kereszténydemokráciának Nyugat-Európában és hazánkban is nagy formátumú politikusai voltak, elég, ha csak az Európai Unió alapítóiként nyilvántartott három keresztény államférfi nevét említjük, hiszen földrészünk egyesítésének terve Konrad Adenauer, Robert Schuman és Alcide De Gasperi munkájának eredménye. Hazánkban Varga László képviselte következetesen a kereszténydemokrácia elveit, akit ezért mind a nácik, mind a kommunisták számon kértek.

– Alapvetően három pillére van ennek a politikának: az első az a Szentírásból való táplálkozás, hogy az Urat kell szolgálni a politikai cselekvés során is, nem a magunk dicsőségét. A másik nagyon fontos bázis a Rerum Novarum, XIII. Leó pápa enciklikája, vagyis szociális pápai körlevele, amely például a kiközösítést jelentette a munkásaival embertelenül bánó tőkés számára. A harmadik pedig a keresztény humanizmus, ami a felebarátaink szeretetét mondja ki. Tudjuk az Írásból, hogy adott esetben az ellenségeinket is szeretni kell. Ez a legnagyobb nehézség számomra – mondta a kereszténydemokrata politikus. Az egyház és az állam viszonyát szerinte Magyarországon mellérendeltség jellemzi, ami azt jelenti, hogy az állam nem szól bele az egyház ügyeibe és viszont. Ám a kettő között olyan együttműködés van, amely történelmi hagyományokon alapul, hiszen – mutatott rá Vejkey Imre – a kommunizmus előtt az iskolákat, szociális intézményeket egyházak tartották fenn. Ennek a lehetősége tért vissza a rendszerváltás után, amire ma már társadalmi igény is van.

Kacsoh Dániel a keresztény értékrend politikai jelenlétével kapcsolatban kijelentette, hogy a nyugati demokráciákra jellemző, szekuláris államokban is van létjogosultsága ezek képviseletének, mert az értéksemlegesség jegyében olyan törekvések jelentek meg a politikában, amelyek voltaképpen más ideológiák térnyerését segítik elő. Az elemző szerint nem igaz, hogy létezik értéksemlegesség, az ember mindig valamilyen érték mentén éli az életét, ez igaz lehet egy közösségre és egy országra is. Az is tény ugyanakkor, hogy ha valaki vállaltan keresztény közéleti személyiség vagy politikus, akkor gyakran a persona non grata kategóriájában találja magát az európai politikában és a nyugati nyilvánosságban.

– Megtörténik ez nagyban is, hiszen a magyar kormánynak, amely kereszténydemokrata politikát folytat, „eurósítható” következményekkel kell számolnia azért, mert a gyermekvédelmi törvénnyel, az értéksemlegesség jegyében előretörő LMBTQ-propaganda útjába mert állni. Egyenesen kötelessége tehát egy kereszténydemokrata politikusnak felvállalni azokat az értékeket, amelyekből a társadalom számára olyan jó és hasznos döntések születnek, mint a családpolitikai intézkedések – hangsúlyozta a főszerkesztő-helyettes.

Hagyományos értékek kontra a nemek lebontása az emberi jogok gyakorlása jegyében

Vejkey Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy a hagyományos emberi értékek melletti kiállás rendkívül fontos a politikán belül és kívül, hiszen ma már olyan döntések is születnek az Európai Parlamentben, amelyek deklarálják a férfiak jogát a szüléshez és a menstruációhoz. Mi több, erős a törekvés arra, hogy a 75 éves Emberi jogok chartáját ezekkel a jogokkal kiegészítsék – emlékeztett. – A különböző deviáns magatartásokat úgy akarják legitimálni, hogy abból emberi jogot generálnak. Holott az emberi jogunk a teremtettségünkből és az istenarcúságunkból származik – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus.

Kacsoh Dániel is hangsúlyozta, hogy a keresztény ember gondolkodásával olyan szinten szembenálló dolgokat hirdetnek, amit nem lehet feloldani. – Ma már nem a melegjogoknál tartunk, hanem a nemek lebontása zajlik. Jelenleg több mint hetven féle nemi identitást kell ismernie az európai államoknak – tette hozzá. A publicista szerint lesújtó helyzet, hogy az Európai közösség nem azokkal a kihívásokkal foglalkozik, amelyek valóban meghatározzák a hosszútávú jövőjét, mint például a közel-keleti fegyveres konfliktus, az amerikai–európai gazdasági vetélkedés, az orosz–ukrán háború befejezése vagy az ázsiai gazdaság felemelkedése. – Ehelyett a politikusok azzal törődnek, hogy szülhessenek a férfiak – mutatott rá az egyik legelképesztőbb anomáliára.

Makláry Ákos felvetette, hogyan lehet a megváltozott nyilvánosságban eljuttatni az emberekhez a hagyományos értékeket? Kacsoh Dániel amellett érvelt, hogy meg kell próbálni, mert azokon a csatornákon keresztül kell eljutni az emberekhez, amiket használnak, még akkor is, ha ezek a platformok jól körülhatárolt ideológiákat szolgálnak a működésükkel. – Tudjuk, hogy Szent Pál apostol leveleket írt, ami akkoriban unortodox eszköz volt, felhasznált minden lehetőséget, amit a kor lehetővé tett: utazott, írt, tartotta a kapcsolatot a keresztény közösségekkel. Ugyanígy, egy mai kereszténynek is fel kell használni a mai kor eszközeit, hogy képviselni tudja az általa fontosnak tarott értékeket – mutatott rá a kommunikációs szakember.

Lelkiekben emelkedő ország vagyunk

Makláry Ákos atya a beszélgetés végén arra kérte beszélgetőpartnereit, hogy kommentálják a legutóbbi népszámlálási adatokat, azon belül is a felekezethez tartozás adatainak témáját. Mivel a korábbi népszavazáshoz képest több mint 1 millióval kevesebben, összesen 4 millióan vallották magukat kereszténynek, a kormány kritikusai azt a következtetést vonták le, hogy ez a nemzeti kurzus kudarcának tekinthető.

Vejkey Imre szerint a tíz évvel ezelőtti népszámlálás adataihoz képest az eltérés egyik oka abban áll, hogy a struktúrája is más volt a felmérésnek, mint legutóbb: most a felekezethez való tartozás megvallása nem a kötelezően megválaszolandó kérdések közé tartozott. Az adatokból ennek ellenére az olvasható ki, hogy az eltelt idő alatt a lakosságszám-csökkenés dacára a hívők száma nem csökkent, hanem még növekszik is. A politikus úgy érvelt, hogy a Kárpát-medencében felújított 4200 templom, illetve a hittan vagy erkölcstan bevezetése az iskolákban hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország lelkiekben emelkedik.

Kacsoh Dániel szerint tény, hogy a nyugati szekularizált államokból érkező hatások érezhetők hazánkban is. A magyar kormány ugyan megadja a támogatást az egyházaknak szolgálni és adott esetben evangelizálni a társadalmat, de nagy küzdelem zajlik a világban az Isten és a sátán között. - Ezt az eredményt egy figyelmeztető jelnek tartom, ez több munkára kell, hogy sarkallja azokat, akik a közélet porondján részt vesznek, ugyanakkor elkeseredni sem szabad, mert ez csak egy statisztika. Tudjuk már a bibliából, hogy ki nyeri a harcot, ez az optimizmusunk legvégső forrása – mondta zárásként a főszerkesztő-helyettes.

Varga Márta