Elismerő oklevelek a 35 éves jubileum alkalmából
Fennállásának 35. évfordulóját ünnepelte a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége az Országház Felsőházi termében szeptember 14-én. Az eseményen Makláry Ákos elnök, Zachar Péter Krisztián társelnök és Keresztes Dénes elnökhelyettes elismerő díszokleveleket adott át tizenkét olyan KÉSZ-tagnak, akik a szervezet életének különböző területein bizonyították, hogy számukra a KÉSZ egy valódi szeretetközösség.
Dr. Bagyinszki Jánosné tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen végezte matematika-ábrázoló geometria szakon. Matematikusként dolgozott az ELTE TTK Matematikai Intézetében a Számítástechnikai Tanszéken, végigjárta az egyetemi ranglétrát, innen is ment nyugdíjba. Példaértékű keresztény életet éltek férjével, a szintén matematikus Bagyinszki Jánossal. Két gyermekük született, fiuk ferences szerzetes lett. Kezdetektől fogva aktívan vett részt a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület munkájában, férjével egymás után több gyermeket is patronáltak. Bagyinszki Jánosné a KÉSZ budakeszi csoportjának alapító tagja volt tk. Filó Kristóf plébánossal és Sturmann Krisztinával együtt. A csoport 2002-ben kezdte meg munkáját, megalakulására hivatalosan 2004-ben került sor. Bagyinszki Jánosné a helyi szervezet megalakulásától kezdve különböző pozíciókban tevékenykedett: pénztárosként többször újraválasztották, és hosszabb ideig volt pótküldött is. A budakeszi csoport máig aktív tagja, aki számos országos program és zarándoklat megszervezésében részt vett, több alkalommal előadás megtartását is vállalta.
Köszönjük Bagyinszki Jánosnénak a budakeszi KÉSZ-csoportban végzett feladatok megbízható és példamutató ellátását, valamint a helyi és az országos KÉSZ közösségének hűséges és kitartó szolgálatát.
Dr. Bocsák Andrásné dr. Gerencsér Erzsébet a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát, majd Nagykanizsára helyezték a belgyógyászati osztályra. 1964-ben költözött férjével Zalaegerszegre, ahol körzeti orvosként kezdtek dolgozni. Az orvosi hivatást életük céljának tekintették, munkájuk során mindig a betegek érdekét tartották a legfontosabb szempontnak. 1992 januárjában belépett a KÉSZ frissen alakult helyi csoportjába, melynek több cikluson át elnöke volt: először 1993-tól öt éven keresztül, másodszor 2000-től tizenhét éven át, majd 2022-ben, az akkori csoportvezető halála miatt ideiglenesen vállalta a vezetési feladatokat. Sokrétű tevékenysége nagyfokú szervezőkészséget, elhivatottságot, szociális érzékenységet és szakmaszeretetet bizonyított. Nagyszerű együttműködést alakított ki a vezetőséggel és a tagsággal. Vezetésével a zalaegerszegi csoport mindenkor képviseltette magát az egyházi- és a városi rendezvényeken, az ökumenikus imaheteken, Mindszenty-megemlékezéseken. A nemzeti ünnepek és a jeles események alkalmából a csoport koszorúzást szervezett. Szoros együttműködést alakult ki a keresztény-nemzeti társszervezetekkel, a Máltai Szeretetszolgálattal, a Zalai Magyar Nemzeti Szövetséggel, a Rákóczi Szövetség Zalaegerszegi Szervezetével, a Nyugdíjas Polgári Szövetséggel, a Zalai ’56-os Egyesülettel. Gerencsér Erzsébet vezetésével vált jelentőssé a csoport karitatív tevékenysége is, most rendszeresen gyűjtenek adományokat a rászorulóknak. Kiemelt esemény volt a csoport életében a 2006-os területi találkozó, melyen a szombathelyi, a nagykanizsai, a keszthelyi és a lenti KÉSZ-csoportok tagjai vettek részt mintegy ötszázan. Bocsák Andrásné mindig alázattal és elhivatottsággal, keresztényi lelkülettel képviselte és szervezte a KÉSZ zalaegerszegi csoportjának életét, vett részt a KÉSZ országos eseményein, a küldöttgyűléseken, kongresszusokon.
Hálásan köszönjük Bocsák Andrásné Gerencsér Erzsébetnek a KÉSZ zalaegerszegi csoportjában végzett több évtizedes áldozatos csoportelnöki munkáját, a helyi keresztény civil szervezetek összefogását, valamint kiemelkedő és elkötelezett közösségi karitatív tevékenységét.
Bognár Istvánné a Tatabányai Árpád Gimnázium nyugalmazott pedagógusa, a Tatai Református Gimnázium alapító tanára. Alapító tagja a KÉSZ tatabányai csoportjának, melynek 2004-2007 között küldöttje is volt. Megálmodója és fő szervezője a tatabányai Keresztény Hétnek, melyet idén 26. alkalommal rendeznek meg. Hosszú évek óta részt vesz a fiatalok körében meghirdetett szavalóverseny megszervezésében és zsűrizésében. 2000-től a tatabányai csoport ifjúsági referense. Tanítványaival több nagysikerű színielőadást tartott a városban és környékén. Bognár Istvánné rendszeresen látogatja a tatabányai szociális intézményeket, és kapcsolatot tart számos gondozottjukkal. Értékőrző és az ifjúságért végzett munkáját számos elismeréssel jutalmazták.
Bognár Istvánnénak hálával tartozunk a tatabányai KÉSZ-csoport alapító tagjaként végzett áldozatos közösségépítő munkájáért, a keresztény kultúra ápolásáért és a város közösségi életének gazdagításáért tett fáradhatatlan erőfeszítéseiért, különösen a több mint két évtizedes múlttal rendelkező tatabányai Keresztény Hét létrehozásában és szervezésében vállalt kulcsfontosságú szerepéért.
Csorba Dezső a KÉSZ és a mosonmagyaróvári csoport alapító tagja, aki részt vállalt a Kereszténydemokrata Néppárt újjáalakításában. Több cikluson át volt helyi önkormányzati képviselő. Sokat tett az egyházi oktatás visszaállításáért, bábáskodott a piarista iskola és a város egyházi óvodájának létrejöttében. Kórházi dolgozóként sokat tett az ellátások megőrzéséért, a betegellátás javításáért. A KÉSZ mosonmagyaróvári csoportját 1990-es alapításától két évtizeden át vezette, rendszeresen szervezett nagy létszámú összejöveteleket, előadásokat, ahol az azonos értékrendű közösség még inkább összekovácsolódott. A mai napig aktív a város és a megye civil életében, évente több alkalommal rendez keresztény-konzervatív értékrendű emberek meghívásával társasági eseményeket.
Köszönjük Csorba Dezsőnek a KÉSZ mosonmagyaróvári csoportjának alapító tagjaként és hosszú éveken át elnökeként végzett kiemelkedő közösségépítő munkáját, a helyi keresztény oktatási és egészségügyi intézmények érdekében kifejtett erőfeszítéseit, valamint a keresztény-konzervatív értékek hitelesen képviselő életútját.
Dobos Eszter Erzsébet Szegeden született 1985-ben keresztény családban. Családja generációkra visszamenőleg Bácskában él. Diplomáját a szegedi Juhász Gyula Pedagógusképző Kar magyar-történelem szakán szerezte. Főiskolai tanulmányai után az államigazgatásban, a helyi polgármesteri hivatalban, majd a 2013-tól a Jánoshalmi, illetve a Kiskunhalasi Járási Hivatalban dolgozott. 2015 óta önkéntesként vesz részt a jánoshalmi KÉSZ-csoport munkájában. A csoport tagjai megtapasztalhatták kiváló problémamegoldó képességét, munkabírását, odaadó segítőkészségét, szorgalmát. Dobos Eszter Erzsébet helyi szervezője volt a KÉSZ Jánoshalmán rendezett küldöttgyűlésének. 2023-től a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány Ifjúsági Műhelyének a tagja. Vállalt feladatait fiatalos lendülettel, nagy kitartással és odaadással végzi. Az elmúlt években a jánoshalmi csoport értékes, megkerülhetetlen tagjává vált.
Köszönjük Dobos Eszternek a jánoshalmi KÉSZ-csoportban végzett odaadó önkéntes munkáját, valamint a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány Ifjúsági Műhelyének elkötelezett résztvevőjeként a határon túli fiatalok összefogásáért kifejtett példaértékű tevékenységét.
Fodorné Hámori Ágnes 1993-tól, az alapítás évétől aktív tagja a tiszafüredi KÉSZ-csoportnak. 2004 és 2015 között a titkári feladatokat látta el. Nemcsak lelkes szervezője a helyi csoport rendezvényeinek, zarándoklatainak, hanem dokumentálja is az eseményeket – írásban, fotón, videón. Az ő szerkesztésében készültek el a tiszafüredi csoport jubileumi kiadványai. Számos hely- és vallástörténeti előadás fűződik a nevéhez. Ötletei hosszú távon beépültek a csoport tevékenységébe: a tiszafüredi KÉSZ-esek minden évben megszervezik a jubiláló házaspárok köszöntését és úrnapi virágszőnyeget készítenek. Hámori Ágnes írja és szerkeszti a Tiszafüredi Katolikus Figyelőt. A plébánia közösségének aktív tagja, részt vesz a helyi Karitász-csoport és a Rózsafüzér-társulat munkájában. Fáradhatatlanul szervez, nyitott szívvel, jó szándékkal segíti a fiatalokat és a nálánál idősebbeket egyaránt.
Hámori Ágnesnek hálásan köszönjük a tiszafüredi KÉSZ-csoport alapító tagjaként és titkáraként végzett szerteágazó és fáradhatatlan szervezői munkáját, valamint a város vallási és kulturális értékeinek megőrzése és népszerűsítése érdekében végzett áldozatos tevékenységét.
Gróf Lajos 1939-ben született Debrecenben, 1970 óta Miskolcon él. Nyomdászként, tanárként dolgozott, majd 1977-ben lett az Észak-Magyarország c. napilap munkatársa, tördelőszerkesztője, majd rovatvezetője. 1991–1993 között a Déli Hírlap olvasószerkesztője, majd megalakulása után, 1993 és 1997 között a Keresztény Élet főszerkesztője volt. 1997-től nyugdíjazásáig ismét a Déli Hírlap munkatársa lett. Munkáját mindig a tárgyilagosság, a szakértelem és az elkötelezettség jellemezte. A keresztény közéletben is szerepet vállalt. Évtizedeken keresztül jó érzékkel dokumentálta Miskolc város egyházi eseményeit, az egyházi személyek munkásságát. A Hazafias Népfronton belül a papi békemozgalom tanácskozásairól, üléseiről tudósított rendszeresen, ahol nagyon sok papot megismert. Tudatosan írt olyan cikkeket, amelyek érintették a kereszténységet, a keresztény ünnepeket. Következetes munkájával elindult az Észak-Magyarországban, majd a Déli Hírlapban az Egyházi hírek rovata, ami napjainkban Harang-hírek néven él tovább a Miskolci Naplóban. A KÉSZ miskolci csoportjának több mint egy évtizeden keresztül volt titkára. Munkássága hozzájárult, hogy a csoport a város meghatározó civil szervezetévé vált. Az országban egyedülálló módon a szervezet 2005-ben ökumenikus, kulturális folyóiratot alapított, a Miskolci Keresztény Szemlét, melynek Gróf Lajos hosszú éveken keresztül főszerkesztője volt. Szakmai munkája, közéleti és egyházi tevékenysége mellett Gróf Lajos írói munkássága is jelentős. Munkásságát Miskolc Nívódíjjal, az Egri Főegyházmegye Pro Magnanimitate Tua-éremmel ismerte el. A keresztény irodalmi életben betöltött szerepéért Szabó Lőrinc irodalmi díjban részesült.
Köszönjük Gróf Lajosnak a miskolci KÉSZ-csoport titkáraként végzett fáradhatatlan szolgálatát, a közéletben kifejtett, elkötelezett keresztény írói és újságírói munkáját, valamint a Miskolci Keresztény Szemle alapításában és szerkesztésében vállalt pótolhatatlan tevékenységét.
Izing László a tatai KÉSZ-csoport alapító tagja. Három évtizeden át vezette a helyi szervezetet, mely elnöksége idején a város civil- és közéletének motorja lett. A Tatai Civil Napok első megszervezését követően, a résztvevő csoportok összefogásával létrejött a Tata és Térsége Civil Társulás, illetve a helyi szervezetek hatékony működését elősegítő közösségi ház. A tatai KESZ-esek kitartóan szorgalmazták a helyi katolikus iskola megalapítását, összejöveteleket, tanácskozásokat, várostörténeti konferenciát szerveztek az ügy népszerűsítéséért. A csoport tagjai aktívan részt vesznek a Szent Kereszt-plébánia életében: zarándokutakat, imaórákat, ájtatosságokat szerveznek. Kezdeményezésükre jött létre – hagyományteremtő szándékkal – a Tatai passió. Izing László szorgalmazta és aktívan részt vett a tatabányai KÉSZ-csoport megalapításában is. Mindemellett számtalan program, előadás, kerekasztal-beszélgetés lebonyolítása fűződik a nevéhez, számos, a helyi lapban megjelent cikk szerzője, fotói több kötetben is napvilágot láttak. 2016 óta a KÉSZ elnökségi tagja, 2019 óta aktívan segíti a KÁMME Alapítvány tevékenységét.
Hálásan köszönjük Izing Lászlónak a tatai KÉSZ-csoport alapító tagjaként és elnökeként végzett három évtizedes kiemelkedő közösségépítő és szervezői munkáját, a keresztény értékek és hagyományok helyi ápolását, a tatai civil szervezetek hatékony együttműködését szolgáló példamutató tevékenységét, valamint a Kárpát-medencei magyarság összefogásában vállalt szerepét.
Kováts Andrea a szolnoki KÉSZ-csoport 2010-es újjáalakulásától 2023 novemberéig állt a közösség élén. Kedves személyiségének köszönhetően ebben az időszakban a csoport működése folyamatos volt, a taglétszám stabilizálódott, ennek fontosságára vezetőként mindig nagy hangsúlyt fektetett. Lelkesedéssel és odaadással végzett szerteágazó munkájával, nyitottságával, missziós elkötelezettségével sikerült tartalommal megtöltenie, élővé tennie a keresztény értelmiségieket tömörítő szervezet fogalmát. A szolnoki KÉSZ-csoport tagjai aktívak a városi plébánia életében is: közösen vesznek részt szentmiséken, lelkigyakorlatokon, rózsafüzér-imádságokon, zarándokutakat szerveznek. Kováts Andrea kiterjedt társadalmi és személyes kapcsolatait felhasználta az aktuális feladatok ellátásához, tartotta a kapcsolatot a KÉSZ-központtal, és fáradhatatlanul készítette a pályázatokat, ezzel is támogatva a csoport működtetést segítő források egy részének az előteremtését. Testvéri kapcsolatot alakított ki a közeli KÉSZ-szervezetekkel, különösen a szomszédos törökszentmiklósiakkal, a jászberényiekkel és a kunszentmártoniakkal, lehetővé téve ezzel közös programok szervezését és egymás alkalmainak látogatását. Leköszönésekor mindezeket a kapcsolatokat szeretettel adta át utódjának. A csoport életében továbbra is segítő támogatással vesz részt. Ennek a hozzáállásnak köszönhető, hogy mindaz, amit a szolnoki csoport tagjaival felépített, töretlenül folytatódni tud.
Köszönjük Kováts Andreának a szolnoki KÉSZ-csoport újjáalakításában való aktív részvételét, a csoport közel másfél évtizedes magas színvonalú vezetését, eredményes helyi közösségépítő munkáját, valamint a környékbeli KÉSZ-csoportok összefogásának előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseit.
Lengyel Mária Ida a tatai csoport alapító tagja. 1995-től mintegy harminc éven át volt a csoport titkára. A helyi szervezetet mindvégig elhivatottan, alázattal és önzetlenül szolgálta. Titkári munkájában különösen nagy hangsúlyt fektetett a kapcsolattartásra a tagsággal, de nem feledkezett meg arról, hogy a csoport híreit szélesebb körben is eljuttassa az érdeklődőkhöz, új tagokat is toborozva ezzel. Fáradhatatlanul, sokszor személyesen invitált mindenkit a programokra, és népszerűsítette a Jel újságot. Egyéb találkozási alkalmak, például zarándoklatok, imaláncok, a helyi Szent Márton-búcsú szervezésében is aktívan közreműködött. A tagokkal fennálló szoros kapcsolat eredményeképpen jól ismerte az idősebbek helyzetét, egészségi állapotát, így a csoport által évről évre megrendezett Szent Erzsébet jótékonysági estek bevételeiből származó adományok mindig jó helyre kerültek.
Köszönjük Lengyel Mária Idának a tatai KÉSZ-csoport közel három évtizedes kitartó szolgálatát, a titkári teendők lelkiismeretes és példaértékű ellátását, valamint a közösség összetartásáért végzett áldozatos munkáját.
Vörösné Varga Piroska nyugállományba vonulásáig német nyelvtanárként tanított középiskolákban, tanfolyamokat vezetett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat keretében, valamint részt vett az orosz nyelvtanárok átképzésében. A csornai KÉSZ-csoporthoz 2005-ben csatlakozott, a pénztárosi feladatokat 2010 óta kiválóan, megbízhatóan látja el. Vörösné Varga Piroska nagy érdeme a szervezet fejlesztése. Belépésekor az alig negyven fős csornai csoport válságokkal küzdött. Szervezői munkásságának eredménye, hogy a helyi csoport ma már 125 taggal büszkélkedhet. Piroska képes megszólítani az embereket. Meggyőző ereje nemcsak szavaiban van, hanem példamutató életvitelének is köszönhető. Vállalt feladatait felelősségteljesen végzi, a programok, kirándulások, zarándoklatok megszervezésében, lebonyolításában, a meghívók terjesztésében is oroszlánrészt vállal. Tagja a Rózsafüzér-társulatnak és a Karitász-csoportnak. Vallja, hogy a közös imádság férjével, két lányával és immár négy fiú unokájával minden nehézségen átsegíti őket.
Hálával és köszönettel tartozunk Vörösné Varga Piroskának a csornai KÉSZ-csoport pénztárosi feladatainak megbízható és lelkiismeretes ellátásáért, a vezetőségben végzett aktív munkájáért, valamint a szervezet fejlesztésében elért kimagasló eredményeiért.
Zsirai László Géza költő, író, publicista, irodalmi szerkesztő. 1956-ban született Sopronban. Érettségi után újságíróként helyezkedett el, majd 1982-ben a MÚOSZ Újságíró Iskola gazdaságpolitika szakán szerzett újságíró-képesítést. Az irodalmi pályára soproni hitoktatója, dr. Hetény János, valamint mentorai, Vasadi Péter, Fodor András és Bárdosi Németh János költők terelték. Első verseit a Vas Népe 1973-ban közölte. 1976-1990 között a Hírlapkiadó Vállalatnál dolgozott újságíró munkatársként, üzemi lapok szerkesztőségeiben. Az Új Ember külső munkatársa lett. 1990-1991-ben az országos terjesztésű LÉTkép szociálmagazin egészségügyi, hír- és szépirodalmi rovatait gondozó szerkesztőségvezetője, majd olvasószerkesztője volt. 1991-től szellemi szabadfoglalkozású lett, a Bécsi Napló és a Keresztény Élet külső munkatársaként dolgozott. Rendszeresen publikál a Jel hasábjain, 2010-től a spirituális és kulturális folyóirat szépirodalmi rovatvezetője. Kincskereső, aki felkutatja a kortárs költészet kevés publikációhoz jutó verselőit, művészetüket bemutatva adja közre alkotásaikat. Zsirai László versei, novellái, esszéi, recenziói és más írásai öt évtizede jelennek meg különféle hazai és külföldi lapokban, folyóiratokban, antológiákban, önálló kötetekben. Publikált – többek között – a Kortárs, a Magyar Napló, a Vigilia, a Magyar Nemzet, az Új Misszió, az Új Ember, a Keresztény Élet, az Evangélikus Élet, a Reformátusok Lapja, valamint külföldön a Várad, a Székelyföld, a Bécsi Napló és a Magyarok Vasárnapja hasábjain. Gyermekverseit, meséit közölte az Aranyág, a Dörmögő Dömötör, a Képes Újság, a Nők Lapja és a Kisalföld. A Magyar Írószövetség, az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Soproni Írók Társasága, a Soproni Fiatalok Művészeti Kollégiuma és a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja. Több országos szépirodalmi és sajtópályázaton nyert díjakat. 2010-ben a Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőverseny elismerő oklevelében részesült. Elnyerte az „Itt alkotni, teremteni kell!” Széchenyi-pályázat irodalmi fődíját és Az én Petőfim esszépályázat ezüst oklevelét. Az utóbbi három évtizedben több mint 200 könyvet szerkesztett, lektorált, korrigált különböző könyvkiadók külső munkatársaként. Írásai és vele készült interjúk többször elhangzottak a Kossuth Rádió Vers napról napra és Irodalmi Újság című műsoraiban, a Mária Rádióban, a Magyar Katolikus Rádióban. A keresztény és polgári értékrendet következetesen képviselő írásművészete, a spirituális realizmus jegyében született művei elismeréseként 2018-ban Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át. Írói hitvallása: „Magyar vagyok, tehát magyaroknak, magyarul kell írnom; az irodalom pedig nem parádé, hanem szolgálat – a nemzet jelenének és jövendőjének szolgálata.”
Köszönjük Zsirai Lászlónak a magyarságot szépirodalmi munkásságával szolgáló alkotói tevékenységét, valamint a Jel irodalmi rovatának szerkesztőjeként a kortárs költészetet az olvasók elé táró értékteremtő munkáját.