Esterházy János öröksége
Alsóbodokra látogatott a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Esterházy János mártír politikus halálának évfordulóján, március 8-án. A zarándoklaton részt vett Ďurčo Zoltán, a Nyitrai Egyházmegye magyar hívekért felelős püspöki helynöke is.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége március 8-án Esterházy Jánosra emlékezett az Alsóbodokon található Esterházy János Zarándokközpontban. Az esemény lelki vezetője Makláry Ákos görögkatolikus pap, a KÉSZ elnöke volt, aki a keresztény mártírok életpéldájára irányította a figyelmet, ami nagyböjt kezdetén időszerű elmélyülésre ad alkalmat.
A zarándoklat ünnepi szentmisével kezdődött a Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolnában, ahol Esterházy János földi maradványai nyugszanak. A szentmisét Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes mutatta be, aki prédikációjában kiemelte: a Teremtő szeretetét és irgalmát kell továbbvinni, ahogyan azt Esterházy János is tette. Ő a legnagyobb szenvedések között is megőrizte hitét, és példát mutatott. „Esterházy János nemcsak a saját népéért, hanem minden emberért szenvedett. Példája ma is arra hív minket, hogy ne féljünk kiállni az igazság mellett.”
A szertartáson részt vett Ďurčo Zoltán, a Nyitrai Egyházmegye magyar hívekért felelős püspöki helynöke is. A zarándokok közösen imádkoztak Esterházy János boldoggá avatásáért, valamint a nemzetek megbékéléséért.
A szentmise után a résztvevők meglátogatták az emlékmúzeumot, ahol a mártír politikus életét és munkásságát bemutató kiállítást tekintették meg. A tárlat bepillantást nyújtott a felvidéki magyarságért végzett áldozatos munkájába, és személyes tárgyai – többek között börtönben használt rózsafüzére és imakönyve – is kiállításra kerültek.
Molnár Imre történész, Esterházy-kutató, ifj. Csámpai Ottó, az Esterházy János Zarándokközpont igazgatója, valamint Dávid Zsuzsanna festőművész segítette a résztvevőket abban, hogy mélyebben megértsék a felvidéki mártír sorsát. A történész előadásában elmondta: „Esterházy János a végsőkig kitartott hite és elvei mellett. Nem szavazta meg a deportálási törvényt, és ezáltal a saját életét is veszélyeztette. Egy olyan példakép, akinek öröksége ma is aktuális.”
Ifj. Csámpai Ottó a tárlatvezetés során kiemelte: „A zarándokközpont nem csupán emlékhely, hanem olyan szellemi tér, ahol a látogatók megérthetik Esterházy János üzenetét. Az igazság melletti kiállás és a hit ereje a legnehezebb időkben is megtartó erőt jelent.”
A nap egyik meghatározó élménye a domboldalon kialakított kálvária keresztútjának bejárása volt, amely végigvezette a zarándokokat Esterházy János szenvedéstörténetén. A résztvevők imádságos lelkülettel járták végig az állomásokat, amelyek a politikus életének megpróbáltatásokkal teli pillanataihoz kötődnek. Egy zarándok így fogalmazott: „Ahogy végigmentünk a keresztúton, érezhető volt, hogy Esterházy János szenvedése és áldozata ma is élő üzenetet hordoz. Itt, ezen a helyen, valóban megérthető, mit jelent hűségesnek maradni Krisztushoz és a nemzethez.”
A zarándoklat végén koszorúzásra került sor az alkápolnában, ahol Esterházy János földi maradványai nyugszanak. A résztvevők főhajtással és imával tisztelegtek emléke előtt.
Makláry Ákos atya a nap zárásaként így fogalmazott: „Megaláztatás, éhezés, börtön, számkivetettség volt osztályrésze, mégis boldog emberként távozott. Nem szomorúan, nem megtörten, hanem hittel telve. Hiszem, hogy az ő életpéldája erőt adhat nekünk is, hogy minden nehézség ellenére tartsunk ki hitünkben. Adja Isten, hogy az ő lelki öröksége minél többekhez eljusson.”
A KÉSZ szervezésében megvalósult zarándoklat rámutatott arra, hogy Esterházy János életútja a keresztény hit és a magyarság számára egyaránt örök értékeket képvisel. Az ő szellemi öröksége arra ösztönöz mindenkit, hogy hitében és nemzeti identitásában is erős maradjon.
SJ