KÉSZ-zarándoklat Nagyboldogasszony ünnepén
Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén magyar zarándokok sokasága érkezett az ausztriai Frauenkirchenbe, Burgenland egyik legjelentősebb Mária-kegyhelyére. A Nagyboldogasszony-bazilikában Barsi Balázs ferences szerzetes főcelebrálásában bemutatott magyar nyelvű ünnepi szentmisén a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének csoportjai is nagy számban képviseltették magukat: Budapestről és az ország számos pontjáról érkeztek KÉSZ-tagok, hogy együtt ünnepeljék a Szűzanya mennybevételének ünnepét.
A Budapestről induló zarándokokat Makláry Ákos görögkatolikus pap, a KÉSZ elnöke vezette, aki utazás közben beszélt arról, hogy mit jelent zarándoknak lenni, és miért több a zarándoklat egy egyszerű utazásnál. Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódva azt is felidézte, miért különösen fontos Mária tisztelete a katolikus keresztények számára.
Nagyboldogasszony: nem egy eszme, hanem Krisztushoz vezető út
A zarándokokhoz intézett gondolataiban Makláry Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy a kereszténység nem egyszerűen világnézet vagy erkölcsi rendszer. Karl Rahner teológus gondolatát idézve úgy fogalmazott: egy világnézetnek nincs szüksége édesanyára. A kereszténység azonban nem puszta világnézet, hanem
személyes kapcsolat az élő Jézus Krisztussal
– és éppen ezért van szükségünk az ő édesanyjára, Máriára is.
Nagyboldogasszony ünnepe azt hirdeti, hogy Mária földi élete célba ért: mennybevétele és megdicsőülése egyben a keresztény ember meghívására is rámutat. „Tegyetek mindent, amit mond” – idézte az atya a kánai menyegzőn elhangzott máriás mondatot, amely ma is egyszerű, mégis alapvető útmutatás lehet: figyeljünk arra, mit kér tőlünk Krisztus.
A magyarok számára Nagyboldogasszony ünnepe különösen is fontos. Szent István király ezen a napon ajánlotta fel országát és a Szent Koronát a Szűzanyának. Ezért számunkra Mária nem egy távoli vallási kép, hanem a magyar történelem és a keresztény önazonosság egyik meghatározó alakja is.
„A zarándoklat nemcsak fizikai út, hanem belső út is”
A KÉSZ elnöke arra is emlékeztette a zarándokokat, hogy az együtt megtett út önmagában még nem tesz valakit zarándokká. A zarándoklatnak része a találkozás, a beszélgetés és a közösség, de ugyanilyen fontos a csend és az elmélyülés is.
„A zarándoklat nemcsak fizikai út, hanem belső út is” – fogalmazott. A fáradtságot, a meleget, a várakozást vagy éppen az alkalmazkodást pedig érdemes felajánlani valakiért vagy valamilyen szándékra. Így a kisebb nehézségek is értelmet nyernek, és a zarándok nem egyszerűen egy helyre érkezik meg, hanem önmagában is úton lehet Krisztus felé.
Ünnepi magyar szentmise a frauenkircheni bazilikában
A zarándokok Frauenkirchenben, magyar nevén Boldogasszonyban csatlakoztak a Nagyboldogasszony ünnepén immár hagyományosan megtartott magyar szentmiséhez. A szentmise főcelebránsa Barsi Balázs ferences szerzetes volt. A magyarokat a bazilikában köszöntötte Németh László bíboros, belgrádi érsek is.
A zsúfolásig megtelt templomban Barsi Balázs prédikációjában arra hívta fel a figyelmet, hogy nem lehet „részidőben” keresztényként élni.
„Nem lehetsz 90 százalékos keresztény”
– mondta, arra utalva, hogy ha életünknek egy része kimarad Krisztus uralma alól, oda könnyen más eszmék, babonák és tévedések kerülhetnek. A hit tehát nem pusztán egy gondolatrendszer, amelyhez bizonyos mértékben csatlakozunk, hanem egész életünket átható kapcsolat Istennel.
A prédikáció egyik fontos gondolata az ember személyes méltóságát és Isten szeretetét érintette: Isten mindenkit személyesen és egyedülálló módon szeret. Ebből pedig az is következik, hogy egymás iránti szeretetünket is ebbe az isteni, örökkévaló szeretetbe kell felemelnünk.
A ferences bazilikában különleges lelki ajándékot jelentett, hogy az Assisi Szent Ferenc halálának 800. évfordulója alkalmából meghirdetett jubileumi évben a szokásos feltételek teljesítésével teljes búcsút nyerhettek a zarándokok.
Makláry Ákos a zarándokoknak részletesen beszélt arról is, mit jelent a teljes búcsú. A búcsú nem valamiféle „büntetéselengedés” önmagában, hanem annak jele, hogy Isten a megbocsátáson túl a bűn következményeiből való megtisztulás útját is megnyitja előttünk. A teljes búcsú így Isten üdvözítő szeretetének jele: annak, hogy Isten azt akarja, hogy az ember eljusson a vele való teljes életközösségre. A búcsú nemcsak önmagunkért ajánlható fel, hanem elhunyt szeretteinkért is. A zarándokok számára ezért ez a nap lehetőséget adott arra is, hogy imádságban és áldozatvállalásban másokat hordozzanak.
Sokfelől érkezett, egy közösségként ünnepelt a KÉSZ
A budapesti buszon a II., a XI. kerületi, a budafoki, a budaörsi, az érdi, a kaposvári, a keszthelyi, a salgótarjáni, a székesfehérvári, a tatai, a törökbálinti és a veszprémi KÉSZ-csoport tagjai utaztak együtt. Frauenkirchenbe további csoportok is csatlakoztak az ünnephez: Győrből, Csornáról, Kecskemétről, Mosonmagyaróvárról, Kunszentmártonból, Sopronból és Nagyatádról is érkeztek KÉSZ-tagok.
A különböző városokból és településekről érkező résztvevőket ezúttal nemcsak a KÉSZ közösségéhez tartozás kötötte össze, hanem a közös ünnep, az imádság és a zarándoklat élménye is. A frauenkircheni találkozás jól megmutatta, milyen sokféle helyi közösségből épül fel a KÉSZ országos közössége.
Fertőszéplak: találkozás a Fertő-táj örökségével
A nap során Fertőszéplakra is ellátogattak a résztvevők, ahol megtekintették a közel háromszáz éves, eredeti barokk berendezését őrző Mindenszentek-templomot, valamint a vele szemközt álló Széchényi-kastélyt. A látogatás alkalmat adott arra is, hogy közelebbről megismerjék a Fertő-táj történetét és kulturális örökségét. A kastély különösen fontos emlékhely: itt született 1754-ben Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár későbbi alapítója.
A nap végén a zarándokok közös élményekkel, imádságokkal és talán egy-egy személyes szándékkal gazdagodva térhettek haza. Nagyboldogasszony ünnepe így nemcsak egy közös kirándulás vagy egy ünnepi szentmise alkalma volt, hanem valódi belső úttá is válhatott – olyan úttá, amelynek célja nem csupán egy kegyhely elérése, hanem Krisztushoz való közelebb kerülés.
SJ