Krisztus személye összeköt minket
A keresztény párbeszéd lehetőségeiről, az ökumené kihívásairól és az egyház társadalmi szerepéről beszélgetett Makláry Ákos görögkatolikus pap, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke, Szloboda József református lelkész és Nacsinák Gergely András ortodox pap a XI. Keresztény Film- és Könyvnapokon. A május 9-i kerekasztal-beszélgetést Keresztes Ilona újságíró moderálta az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
„Beszélgetni kötelező”
A résztvevők már a beszélgetés elején világossá tették: a párbeszéd nem puszta udvariassági forma, hanem keresztény kötelesség. Makláry Ákos atya különbséget tett a hétköznapi beszélgetés és a valódi párbeszéd között.
− Egy beszélgetésben elmondjuk, amit gondolunk, a valódi párbeszédhez azonban nyitottság is kell: hogy meghalljuk a másik álláspontját, és akár változni is tudjunk általa – fogalmazott Makláry Ákos, kiemelve, hogy a keresztény ember számára a párbeszédre való törekvés nem lehetőség, hanem kötelesség.
A kerekasztal-beszélgetés fonala természetesen az ökumené kérdéséhez vezetett. Makláry Ákos hangsúlyozta: sokszor saját felekezetünk „buborékjában” élünk, miközben a kereszténység lényegéhez tartozik a nyitottság és az egymás felé fordulás.
− Nem véletlenül vállaltam el a KÉSZ vezetését, hiszen ez egy ökumenikus civil szervezet. Éppen ezért a KÉSZ összefogást is jelent. Krisztus személye összeköt minket, ezért számunkra az ökumenikus gondolkodás nem lehetőség, hanem kötelezettség – mondta.
Szloboda József református lelkész ehhez kapcsolódva úgy fogalmazott: „Az ökumené ott kezdődik, amikor elhiszem, hogy nem az én igazságom a kizárólagos igazság.”
Egyház és társadalom kapcsolatáról
A beszélgetés másik hangsúlyos témája az egyház és a szekuláris társadalom viszonya volt. Szloboda József arra emlékeztetett, hogy Jézus Krisztus elsősorban nem politikai kérdésekkel foglalkozott, hanem Isten országáról beszélt. − A legfontosabb a missziós parancs: az embereket Isten közelébe vezetni” – hangsúlyozta.
Makláry Ákos ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyház természetes része a társadalomnak, ezért joga és feladata megszólalni közös ügyeinkben.
− Az egyház tagjai adót fizető, szavazó állampolgárok. Miért ne nyilváníthatna véleményt az egyház a társadalmat érintő kérdésekben? – tette fel a kérdést. Hozzátette: egy szekuláris társadalomban egy pap véleménynyilvánítási joga semmivel sem kevesebb más emberekénél.
A KÉSZ elnöke pozitívan beszélt a magyarországi egyház–állam kapcsolatról is. Megfogalmazása szerint Magyarországon szimbiózisban működik együtt a két terület: az egyház számos közfeladatot – például oktatási és szociális szolgálatot – vállal át, miközben az állam teljesítményalapon támogatja ezeket a tevékenységeket.
− Az állam profitál az egyház karizmáiból, az egyház pedig ott segít, ahol évszázados tapasztalata van: az iskolák, a betegápolás és a szociális szolgálat területén – fogalmazott.
A hiteles jelenlét ereje
A beszélgetés során erkölcsi kérdések is szóba kerültek. Szloboda József kiemelte: vannak olyan alapelvek, amelyekből a keresztény ember nem engedhet. Példaként említette az élet védelmét, az abortusz és az eutanázia kérdését.
Makláry Ákos ehhez kapcsolódva Péter apostol szavait idézte: „Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek.” Leszögezte: ez az útmutatás ma is érvényes.
A beszélgetés végül személyesebb hangvételt is kapott. Nacsinák Gergely András felidézte, hogy életútja során többféle vallási és szellemi közeggel találkozott, mielőtt az ortodox egyházban találta meg a helyét. Úgy vélte, ez a tapasztalat segíti abban, hogy nyitottabban és nagyobb megértéssel közelítsen a másként gondolkodók felé.
A kerekasztal-beszélgetés a május 8–10. között zajló XI. Keresztény Film- és Könyvnapok egyik kiemelt programja volt. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban megrendezett háromnapos fesztivál lélekemelő filmekkel, gondolatébresztő beszélgetésekkel és könyvvásárral várta az érdeklődőket. Az idei rendezvény mottója – A szeretet öröksége – jól összefoglalta azt a küldetést, amely a programok mögött áll: a keresztény kultúra, a párbeszéd és a közösség erejének bemutatását.
SJ