Örményország: ősi keresztény örökség és kaukázusi kalandok
A világ első keresztény állama, ősi kolostorok, lenyűgöző hegyvidékek és egy különleges kultúra – Örményország számos meglepetést tartogat. Erről a KÉSZ nyíregyházi csoportjának októberi előadásán Apáti Nándor és Ignácz Olivér papnövendékek személyes élményeiken keresztül is meggyőzték a hallgatóságot.
Október 14-én a nyíregyházi Szent Miklós Ház dísztermében rendezték meg a Kaukázusi kalandunk: Örményország című vetített képes előadást. A KÉSZ nyíregyházi csoportja ezúttal Apáti Nándort és Ignácz Olivért, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola papnövendékeit látta vendégül. A két fiatal előadó nemcsak szeminaristaként, hanem a csoport ifjúsági tagozatának egykori tagjaiként is kötődik a közösséghez.
A közel kétórás előadás során a népes közönség egy rendkívül változatos, élményekben és felfedezésekben gazdag utazás részese lehetett. A gondosan összeállított, rövid videókkal is színesített bemutató egyszerre adott földrajzi, történelmi és kulturális betekintést a háromórás repülőútnyira fekvő kaukázusi országba. A két előadó humoros történetei pedig a legapróbb részleteket is emlékezetessé tették.
Örményország közel hárommillió lakosú, Magyarországnál mintegy harmadával kisebb területű ország. Történelmét a szabadságért folytatott küzdelmek, a külső hatalmak befolyása és a fájdalmas történelmi traumák egyaránt alakították. A szovjet múlt öröksége mellett ma is meghatározó törekvés az ország nyugati orientációja. A történelmi sebek máig láthatók: Jerevánban a Cicernakaberd-emlékhely őrzi az Oszmán Birodalom első világháború idején elkövetett örmény népirtásának emlékét. Az utcákon a közelmúlt örmény–azeri konfliktusának áldozataira és hőseire emlékeztető fényképek láthatók, a rendőri jelenlét pedig szintén érzékelteti a térség feszült helyzetét.
Kalandok a kaukázusi mindennapokban
A bemutató nem csupán az ország nevezetességeire összpontosított. Apáti Nándor és Ignácz Olivér az utazás megszervezésének kulisszáiba is betekintést engedett. A hallgatóság belehallgathatott a magyar fül számára szokatlan hangzású örmény nyelvbe, és praktikus tanácsokat is kapott a helyi szolgáltatók kiválasztásához. Szó esett a kedvező árú utazásszervezési lehetőségekről, a gépkocsibérléstől egészen a helikopteres kirándulásokig.
Az előadók a közlekedés sajátosságait sem hallgatták el. A helyi utakon a leszakadt lökhárítós, régi „kettes Ladák” és a legmodernebb japán elektromos autók egyaránt feltűnnek, így a forgalomban való eligazodás különös figyelmet igényel. A hallgatóság azt is megtudhatta, hogy az utcákon szabadon kóborló kutyáktól nem kell tartani, és azt is megmutatták, miként lehet kényelmesen elhelyezkedni a Távol-Keletről ismert kapszulahotelek szűk fekvőhelyein.
A gasztronómiai és vallási élmények ugyancsak helyet kaptak a beszámolóban. A közönség virtuálisan megismerhette a hagyományos örmény lavash kenyér sütésére szolgáló különleges kemencét, megcsodálhatta az ősi egyházi énekek szépségét, és betekintést nyerhetett az Örmény Apostoli Egyház liturgikus szokásaiba. Különleges látványt jelentett az a felvétel is, amelyen egy térdeplő örmény pap háromszög alakú fátylat viselve, áldoztatja a híveket. Az előadók egy ezer dramos papírpénzt is bemutattak, a közönség pedig a különleges, málnaillatú tömjént is megszagolhatta.
Örményország valóban a különlegességek országa. A világ első keresztény államaként tartják számon, területén találták meg a világ egyik legrégebbi cipőjét és borászatának régészeti emlékeit, fővárosa, Jereván pedig Rómánál is régebbi alapítású település.
A hegyek, kolostorok és ősi emlékek földjén
A két papnszeövendék egyhetes utazásának minden napjáról részletesen beszámolt. A térképekkel és fényképekkel kísért bemutató során a közönség a hegyvidéki tájakon keresztül az ország számos pontjára eljuthatott.
Az egyik különleges természeti látványosság a Garni-szurdok, ahol a bazaltoszlopokból álló, Kövek szimfóniája néven ismert képződmény fölé magasodik az ókori, római stílusú pogány templom. A hallgatóság megcsodálhatta a Balatonnál csaknem kétszer nagyobb Szeván tavat is, amelynek partjáról több mint 1500 méteres magasságból nyílik kilátás a környező hegyekre. Az utazás az ország északi részétől, Gyumritól egészen a déli iráni határvidékig vezetett. Gyumri, Örményország második legnagyobb városa, nagyjából Nyíregyházához mérhető méretű. Építészetének jellegzetes elemei a fekete és narancsszínű vulkáni tufából emelt épületek.
Az előadásban kiemelt szerepet kapott a kereszténység örményországi története és az ország gazdag szakrális építészeti öröksége. Az érdeklődők megismerhették Tiridatész király történetét, aki a pogányságból tért meg, és Világosító Szent Gergely térítőmunkájának hatására 301 körül államvallássá tette a kereszténységet.
A két utazó felkereste a Hor Virap-kolostort is, amelynek neve mély vermet jelent. A kolostor alatt található az a börtönverem, ahol a hagyomány szerint Világosító Szent Gergely hosszú éveken át raboskodott, mielőtt csodálatos módon kiszabadult volna, és megkezdte volna az örmény nép megtérítését.
Ugyancsak különleges élményt jelentett a részben sziklába vájt Geghard-monostor felkeresése. Neve dárdát jelent, és arra a lándzsára utal, amellyel a hagyomány szerint a katona átszúrta Krisztus oldalát. Longinus dárdáját ma az Örmény Apostoli Egyház központjában, Ecsmiadzinban (a mai Vagharshapatban) őrzik, a világ egyik legrégebbi katedrálisának múzeumában, számos más rendkívül régi és értékes egyházi kincs társaságában.
A hit ma is élő öröksége
A két papnövendék részt vett a vasárnapi szent liturgián Jereván hatalmas Világosító Szent Gergely-katedrálisában. A modern stílusú épület megőrizte a hagyományos örmény templomépítészet jellegzetességeit. Az előadás során a közönség az örmény ortodox templomok belső kialakításáról is képet kapott. A szentélyt elválasztó függöny, valamint a Szűzanyát a gyermek Jézussal ábrázoló, szinte mindenütt azonos oltárkép a templomok jellegzetes elemei közé tartozik. A bemutatóban a templomi kórus erőteljes, a magyar fül számára szokatlan ritmusú és dallamvilágú éneke is felhangzott.
A kulturális programból az ország történelmi és művészeti gyűjteményei sem maradtak ki. Az utazók felkeresték az Örmény Történeti Múzeumot és az Örmény Nemzeti Galériát, valamint a híres Matenadarant, ahol középkori örmény, arab és perzsa kéziratok, kódexek páratlan gyűjteménye várja a látogatókat. A hosszú utazás és a fárasztó program ellenére ezt a különleges kulturális kincset sem hagyták ki.
Az előadás számos érdekességgel gazdagította a hallgatóság ismereteit Örményországról, de talán a bemutatott épületeknél, tájaknál és történelmi emlékeknél is többet jelentettek azok az apró megfigyelések, amelyek a két fiatal utazó személyes tapasztalataiból rajzolódtak ki. A teli templomok, az örmény nép vallásossága és a mindennapi teendők közepette is megmutatkozó személyes hit és elkötelezettség egyaránt arról tanúskodott, hogy
a kereszténység nem csupán a múlt emléke, hanem ma is eleven valóság Örményországban.
Apáti Nándor és Ignácz Olivér előadása így nemcsak egy távoli ország megismeréséhez vitt közelebb, hanem arra is alkalmat adott, hogy a közönség egy másik keresztény hagyomány világán keresztül fedezze fel a hit közösségformáló és megtartó erejét.
készült: Megyesi Mária beszámolója alapján