Sorskérdéseink
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) is képviseltette magát a 30. Polgári Gondolán, amelyet október 18-án rendezett meg a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE). Az esemény kettős jubileumot jelentett: az MPEE fennállásának 30. évfordulóját, valamint a Sorskérdéseink 2025 programsorozat egyik fontos mérföldkövét ünnepelték. A rendezvény díszvendége Orbán Viktor miniszterelnök volt, aki beszédében a keresztény és nemzeti értékek megtartásának jelentőségét hangsúlyozta.
Közös értékek, közös múlt
A KÉSZ és az MPEE kapcsolatát hosszú évek együttműködése jellemzi. A két szervezet közösen indította el 2015 és 2018 között a nagy sikerű Idők Jelei projektet, amely több vitairatot, tanulmánykötetet és egy, azonos címen készült filmet is eredményezett az erényekről. Ezt folytatva a Sorskérdéseink 2025 programban is partnerként dolgoznak: a KÉSZ képviselői – köztük Zachar Péter Krisztián társelnök – részt vesznek a munkacsoportokban és a vitafórumok szervezésében, amelyek közül többnek egy-egy KÉSZ-csoport adott otthont.
„Magyarországnak polgári jövője van”
A jubileumi eseményen Martonyi János, az MPEE alapítója és korábbi elnöke felidézte az alapítás pillanatait:
„Már harminc évvel ezelőtt is a felelősségvállalás fontosságát hangsúlyoztuk. Az értékeink azóta sem változtak: Magyarországnak polgári jövője van.”
Martonyi kiemelte: ahogy az alapítás idején, úgy ma is sorskérdésekről kell beszélnünk – ezért is kulcsfontosságú a Sorskérdéseink 2025 program.
Nyilatkozat a megmaradásról
A 30. Polgári Gondolán ünnepélyesen elfogadták a „Megmaradni” című nyilatkozatot, amelyet a résztvevők – köztük a KÉSZ is – aláírtak. A dokumentum Friedensreich Hundertwasser gondolatával kezdődik: „Aki nem tiszteli a múltat, elveszíti a jövőt, aki elpusztítja a gyökereit, nem tud növekedni.” A záró sorok pedig így fogalmaznak: „A nyilatkozat aláírói Magyarország jövője érdekében szükségesnek tartják a konzervatív polgári értékek nyílt vállalását, valamint társadalmi szervezeteik együttműködését.”
A KÉSZ számára különösen fontos ez a szellemiség, hiszen tevékenysége az értékalapú közélet és a keresztény gyökerek megerősítésére irányul.
A Sorskérdéseink 2025: az értelmes párbeszéd fóruma
A rendezvény középpontjában a Sorskérdéseink 2025 program állt, amelyet Győri Enikő, az MPEE elnöke mutatott be. Mint elmondta, az ötlet Osztie Zoltántól, az Aquinói Szent Tamás Akadémia elnökétől származik. „A program célja, hogy feltárja: mi határozza meg hazánk sorsát. Professzorok, kutatók és civil szervezetek fogtak össze jobbító szándékkal, minél több ember bevonásával” – fogalmazott Győri Enikő, hozzátéve: „Jól fogadták a kezdeményezést, mert sajnos kevés az értelmes vita a közéletben. Vissza kell térnünk a keresztény erényekhez, a bölcsességhez, az igazságossághoz, a mértékletességhez és a bátorsághoz, hiszen ezek adják a zsinórmértéket.”
Osztie Zoltán felszólalásában a KÉSZ korábbi együttműködését is méltatta: „Az Idők jelei vitairat a keresztény értelmiségiek közös gondolkodásának eredménye volt. A Sorskérdéseink 2025 ugyanezt a párbeszédet folytatja tovább. A célunk nem kampánymunka, hanem a kormányzás segítése – és végső soron a nemzeti minimum megfogalmazása.”
Osztie szerint a keresztény értelmiség feladata, hogy „kritikus szolidaritással” vegyen részt a közéleti párbeszédben: „Aggodalommal tölt el lelkipásztorként az emberi személy méltóságának csorbulása. Fennmaradásunk feltétele a magyarságtudat. Az árkot nem mi ástuk, de kötelességünk a sebeket gyógyítani.”
Orbán Viktor: „Hálásak vagyunk, ha a keresztény értelmiség segít az önreflexióban”
A rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt, aki megköszönte a civil közösségek munkáját. „A józan, higgadt hang nagyon fontos. Hálásak vagyunk, ha ebben segít a keresztény értelmiség” – mondta.
A miniszterelnök hangsúlyozta:
„A mindenkori kormányzásnak szüksége van önreflexióra. Ha kell, meg kell reformálnunk önmagunkat. Az önvizsgálat az, ami előrevisz.”
Orbán Viktor a Sorskérdéseink 2025 munkacsoportjai által feltett kérdésekre is válaszolt, érintve a családpolitika, a migráció, az oktatás, a szuverenitás és a nemzeti minimum témaköreit.
- Családpolitika: a demográfiai fordulathoz nemcsak kormányzati intézkedések, hanem lelki megújulás is kell – „tömeges megtérés”, hogy a gyermekeket ismét áldásnak tartsuk.
- Migráció: Magyarországon széles körű egyetértés van abban, hogy a demográfiai gondokat nem migrációval kell orvosolni. A vendégmunkás nem migráns – a cél nem a lakosságcsere, hanem a munkaerőhiány átmeneti kezelése.
- Oktatás és nevelés: A tudás átadása nem elég; a nevelés a szülők és az iskola közös felelőssége. A sport kulcsszerepet játszik a gyermekek formálásában.
- Szuverenitás: A nemzeti önrendelkezés megőrzése egzisztenciális kérdés. Ahol gyengül a keresztény hagyományhoz való kötődés, ott rendszerint a nemzeti érzés is háttérbe szorul.
- Nemzeti minimum: A miniszterelnök szerint ennek megfogalmazása elkerülhetetlen: „Békés egyet nem értésre van szükség. Tudomásul kell vennünk, ha mást gondolunk, de együtt kell élnünk e hazában.”
A beszélgetés végén Győri Enikő megköszönte a tartalmas eszmecserét, és bejelentette: a munkacsoportok folytatják a közös gondolkodást.
A KÉSZ küldetése változatlan: hidakat építeni
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége a kezdetektől részt vesz abban a szellemi műhelymunkában, amely a magyar közélet megújulását, az értékek mentén való gondolkodást segíti. A 30. Polgári Gondola jubileuma egyszerre adott alkalmat a hálaadásra és a megerősödésre: megerősítésre abban, hogy a keresztény értelmiség felelőssége továbbra is az, hogy hidakat építsen a társadalomban – hittel, értelemmel és szeretettel.
SJ