Szent Adalbert-díj 2015

Harmat Károly ferences áldozópapnak a Vajdaságban a magyarságért és a kereszténységért végzett tevékenységéért, szerteágazó lelkipásztori és közéleti, valamint valláspublicisztikai téren végzett munkájáért adományozta a KÉSZ elnöksége a Szent Adalbert-díjat 2015-ben.

Ahogyan Assisi Szent Ferenc mondja Naphimnuszában:

Felséges Úr, mindenható s jó mindenek felett!
Tied a dicsőség, dicséret, áldás
és minden tisztelet!
Mind Téged illet, Felség, egyedül
s nincs ember, aki Téged méltón emleget.

Ugyanakkor, ha valakire illik a Szent Adalbert-díj mércéje, alapgondolata, miszerint olyan ember kaphatja meg, aki a nemzet érdekében, keresztény elkötelezettséggel, kiemelkedő teljesítményt nyújtott, akkor Harmath Károly kétségkívül ilyen ember.

Harmath Károllyal kapcsolatban csupán felvillantani lehet azt a sokrétű egyházi, az egyházhoz és a hithez kötődő, valamint a legalább annyira szerteágazó közéleti tevékenységet, amelynek aranyfedezete a keresztény értékrend, és amelynek minden részlete méltó az elismerésre.

Harmath Károly 1950. október 10-én született a vajdasági Oromon, a Szabadka–Magyarkanizsa–Zenta alkotta háromszögben. Iskoláit szülőfalujában és Szabadkán, majd a gimnáziumot Zágrábban és a Zágráb melletti Szamoborban végezte. Teológiai tanulmányait a fiumei Ferencesek Filozófiai Főiskoláján kezdte, a Lateráni Egyetem Assisibe kihelyezett teológiai tanszékén folytatta a diploma megszerzéséig, majd 1986-ban doktorátust szerzett egyháztörténelemből a budapesti Hittudományi Akadémián. Itt kell elmondani, hogy az egyháztörténelem azon belül pedig a ferences történelem iránti érdeklődése, olvasottsága, tájékozottsága példa értékű.

Harmath Károly a Ferences Rend Szent Cirillről és Metódról elnevezett horvát rendtartományának a tagja, 1974-ben tett örök fogadalmat Citta di Castelloban. Pappá 1976. június 26-án a szabadkai székesegyházban szentelték. Szolgált Szabadkán, Bécsben, Nasicén és Újvidéken, ahol 1978 óta mindmáig szolgál.

Hét alkalommal volt generális vizitátora a magyar ferences entitásoknak Magyarországon, Erdélyben és Amerikában. Öt éven keresztül a Ferences Rendben a magyar ferences nevelés koordinálásával megbízott generális delegátus. Saját rendtartományában három éven keresztül tartományi tanácsadó, 1982 óta az újvidéki ferences rendház elöljárója.

A Domus Pacis ferences lelkigyakorlatos és közösségi ház alapítója (1997), a Bonaventurianum Ferences Művelődési Ház és Fiúkollégium alapítója (2001), a Poverello Alapítvány alapítója és ügyvezető igazgatója (2004), illetve a Szabadkai Egyházmegye Teológiai-Katekétikai Intézete magyar tagozatának mintegy másfél évtizeden át prorektora és kezdettől fogva állandó tanára (egyháztörténelem, pasztorális pszichológia, médiumok teológiája), a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Média Bizottságának könyvkiadási kérdésekkel megbízott tagja, a Szerbiai Püspöki Konferencia Hittani Bizottságának tagja, a szabadkai Egyházmegyei Média Bizottság tagja, a szerb püspöki kar kulturális kérdésekkel megbízott felelőse, illetve a Keresztény Értelmiségi Kör alapító tagja, mindmáig alelnöke és folyamatos, szorgalmas építője.

Megbízatásaiból és különböző intézményekben való tagságaiból csak ízelítőként említjük, hogy éveken át tagja volt a mára már megszűnt UCIP-nak (Katolikus Újságírók Nemzetközi Szövetsége) és ELCE-nek (Európai Katolikus Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése). Alapító tagja az EFRA-nak (Ferences Könyvkiadók Nemzetközi Társulása). Igazgatóbizottsági tag a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetben.

Károly atya életútja megmutatja, mire képes az ember, ha erős keresztény hite van, amely minden nehézség közepette megőrzi hitét, lelke erejét és épségét. Nemcsak a szűkebb, egyházi és társadalmi körben, hanem tágabb értelemben is erős támasszá válik paptestvéreknek, kollégáknak, fiataloknak, tanítványoknak, gyerekeknek, híveknek, védenceknek. Emberhez és egyházi felelőshöz, ferences szolgálattevőhöz illően old meg mindent, fogyhatatlan segítőkészséggel, határtalan erővel, őszinte hittel.

További tevékenységeinek sora: karitatív tevékenység: a Poverello Alapítvány keretében három vajdasági Lurkóház alapítója és irányítója. Ezekben naponta több mint hatvan igen nehéz körülmények között élő gyermeknek nyújtanak segítséget. Kiadói tevékenység: 1968-ban a Pokušaji (magyarul: Próbálkozások) című – a kommunizmus éveiben, az akkori Jugoszláviában első és egyedülálló – gimnáziumi/szemináriumi lap megalapítása Szamoborban, az Agapé folyóirat és az Agapé Kiadó megalapítása (Szabadka, 1977), 1990 óta a Hitélet katolikus folyóirat főszerkesztője, Agapé, Ferences Nyomda és Könyvkiadó Kft megalapítója Szegeden is (1991-ben). A Magyar Katolikus Könyvkiadók és Terjesztők Egyesülésének alapítója (1999). Tevékenysége a médiák területén: írói, újságírói, fordítói tevékenység (Hitélet, Agapé kiadványok, Magyar Szó, Távlatok, saját művek, fordítások olaszról, horvátról, németről, angolról stb.); rádió: az Újvidéki Rádió katolikus műsorának kezdeményezője és egyházi felelőse, a szerb Mária Rádió műsorainak elindítója.

A közösségi értékmérők időről-időre felfigyelnek erre a fáradhatatlan munkára és jutalmazzák is: Üzenet-díj (Szabadka), Emberségért-díj (Magyar Börtönpasztorációs Társaság), Szeged Városért-díj, Kultúra Szikrái-díj (Vajdaság), Táncsics-díj (2003), Fraknói Vilmos-díj (2004), a Magyar Kultúra Lovagja (2009), Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2012).

Gazdag életútját csak vázlatszerűen van lehetőség érzékeltetni, de így is elmondható, hogy minden elismerést megérdemel.

Harmath Károly teljes életútját ismerve és értékelve, méltónak tartjuk a Szent Adalbert-díj kitüntetésére.

Szabó Károly
a Keresztény Értelmiségi Kör elnöke