Szent László-díjat alapított a KÉSZ
Koszorúzást és megemlékezést tartott a templom patrónusa, Szent László tiszteletére a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének százhalombattai csoportja és a katolikus egyházközség június 26-án, Százhalombattán. A megemlékezésen először adták át a KÉSZ-csoport által alapított Szent László-díjat.
Tóth Ernő, a csoport vezetője elmondta, hogy éppen száztíz éve szentelték fel az óvárosi katolikus templomot, amely alkalomból nyár végére terveznek megemlékezést. Szent László napja a felszentelés óta hagyományos búcsúnap a településrészen. Az idei – a járványhelyzet miatt – szerényebb összejövetelen megkoszorúzták a védőszent szobrát, megemlékeztek róla, és a Tolcsvay-testvérekkel is találkoztak a résztvevők. A templomban ugyanis bemutatásra került Magyar Mise című művük, amit beszélgetés és vendéglátás követett.
A battai keresztény értelmiségiek által alapított Szent László-díjat évente szeretnék odaítélni egy-egy olyan személynek, aki keresztény elkötelezettségével kiemelkedő munkát végzett a város közössége érdekében. Elsőként idősebb Sefcsik Gergelynek, a cserkészcsapat alapítójának adományozták posztumusz. A díjat unokája, Sefcsik Hanna vette át.
Sefcsik Gergely szervezte meg 1991-ben az 1026. Számú Szent László Király Cserkészcsapatot, amelynek haláláig parancsnoka volt. A ma is virágzó közösség élete azóta is a keresztény értékrenden alapul. Soraiban gyerekek százai kaptak életre szóló élményeket, tapasztalatokat a foglalkozások, kirándulások, táborozások során. Mára a csapat jelmondatává vált az alapító példamondata: "Nem azt várjuk, hogy jó legyél, hanem hogy jót tegyél!"
Sefcsik Gergely a cserkészeten és a hitközségen keresztül komoly szerepet vállalt a város közéletében. Nevéhez köthető a többi közt javaslatára és aktív közreműködésével megvalósított Magyar szabadságért elnevezésű kereszt a helyi téglagyár fölött, valamint az első világháborús emlékmű helyreállítása és a Wass Albert-szobor felállítása is Százhalombattán.
"Szent László királyunk példája nagyon aktuális és követésre méltó napjainkban. Imádságos csendességgel élő, ugyanakkor férfias, kemény, bátor harcos lovagként jellemzik őt a krónikák" – olvasható Tóth Ernő megemlékezésében. A legenda tanúsága szerint "folytonosan böjtölt és imádkozott, népe bűneiért zokogott, s szíve oltárán eleven áldozatként önmagát ajánlotta fel Istennek". Uralkodóként rendet tett az ország belső zűrzavarában, majd túllépve személyes sérelmén, (nagyapját, Vazult István király kivégeztette) az első magyarországi szentté avatás alkalmával (István király, Imre herceg, Gellért püspök, Zoerard-András és Benedek remeték) 1083-ban közkegyelmet hirdetett és ismét megbocsátott az ellene támadó Salamonnak. Megszervezte az ország közigazgatását, egyházi zsinatokat tartott, törvényeket alkotott, templomokat, monostorokat építtetett. 1089-ben létrehozta a zágrábi püspökséget. A fejereklyéjét tartó hermát a győri székesegyházban őrzik.
2020-07-17
forrás: Százhalombattai Hírtükör