Szent László-napot tartott a kolozsvári Szent Mihály-plébánia, a kolozsvári Keresztény Értelmiségi Kör (KÉKK), valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar Magyar Irodalomtudományi Intézete június 10-én.

A Kolozsváron megrendezett minikonferencián részt vett a KÉSZ küldöttsége: Makláry Ákos elnök, Pálmai Tamás a KÉSZ elnökségi tagja, Sándor-Kerstély Ferenc, a békési KÉSZ tagja, és Baranyainé Sári Judit, a KÉSZ irodavezetője.

Kovács Sándor kolozs-dobokai főesperes-plébános, a KÉKK elnöke köszöntőjében rámutatott arra, hogy két évvel ezelőtt örömmel vette fel a kapcsolatot az anyaországi keresztény, civil szervezettel, melynek köszönhetően Kolozsváron is létrejött egy életképes közösség, mely szívvel-lélekkel segít az egyházi, plébániai és kulturális élet alakításában, szervezésében. A konferencia a kolozsvári szervezet első két évének összegzése, számvetése is volt – emelte ki hozzászólásában Gábor Csilla, a KÉKK tagja.

Makláry Ákos beszédében elmondta, hogy a KÉSZ 2009 óta arra törekszik, hogy élő szervezeti kapcsolatokat alakítson ki a Magyarország határain kívül élő keresztény értelmiségiekkel, így az erdélyiekkel is. A szövetség központi feladatának érzi a magyar nemzet egységének szolgálatát, amiben a keresztény értelmiségnek példát kell mutatnia. Ez akkor vált lehetségessé, amikor Kárpát-medence-szerte megalakultak társszervezetei.

A csodatévő, dinasztiát teremtő lovagkirály eszményét hangsúlyozta előadásában Nóda Mózes, a BBTE tanára. Farmati Anna szociális testvér, az egyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének tanára egy Szent Lászlóról szóló középkori szekvenciát értelmezett, kiemelve a szerzőség kérdését, a Szent Lászlóról szóló portréfestés mikéntjét, valamint a himnuszok, szekvenciák közvetítette transzcendencia-élményt.

Ilyés István két, Szent Lászlóról szóló prédikációjáról beszélt Molnár Zsófia, az Intézet doktorandusza. Balla Lóránt, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum tanára a király erdélyi emlékezetéről értekezett hangsúlyozva, hogy az emlékezet mindig meghatározott szándékot tükröz, attól függően alakul-változik, hogy mit akarunk általa üzenni. A konferencia záró előadásában Gábor Csilla Szent László barokk aktualitása – mai tanulságokkal (Egy ismeretlen kézirat nyomában) címmel Káldi Márton három prédikációját elemezte.

Bemutatták a Kárpát-medencei népénekgyűjteményt, amelynek megjelenésével a KÉSZ régóta dédelgetett vágya vált valóra: a Kárpát-medence-szerte használt egyházi imádságok kerültek egységes szerkezetbe foglalva összegyűjtésre. Ahogy a kötetet ismertető Pálmai Tamás kiemelte: – Fontos, hogy közösen tudjunk imádkozni, egymás hagyományait megismerve gazdagodjunk. A népénekgyűjtemény régiónként, a Felvidékről, Délvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és Magyarországról 50-50, tehát összesen 250 éneket tartalmaz. A könyv anyagából ízelítőt is kapott a közönség Potyó István karnagy vezetésével. A rendezvényt Vincze Dallos Csilla hegedű-, Potyó István zongorajátéka, valamint Marosán Csaba versmondása tette színesebbé.

Szent László egyéniségének aktualitását emelte ki a záró szentmise homíliájában Makláry Ákos: – Nem engedhetjük meg magunknak, hogy csak azt vállaljuk fel, ami kényelmes és tetszetős. Szent László mindmáig példát ad arra, hogyan kell építeni közösséget és keresztény Magyarországot.

A találkozón került sor a KÉSZ és a KÉKK közötti együttműködési megállapodás aláírására is. Az együttműködés feladata, hogy segítse a keresztény értelmiségiek hivatásának megélését: kovász legyen a társadalomban.

forrás: Vasárnap Katolikus Hetilap 2017. június 18-i száma, Lakatos-Fleisz Katalin