Tisztelgés az ’56-os hősök előtt Taksonyban
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulójának előestéjén, október 22-én tartotta tisztelgő megemlékezését a KÉSZ taksonyi csoportja a település ’56-os emlékművénél. Az eseményen beszédet mondott Barna Tamás csoportelnök.
Barna Tamás ünnepi gondolatait egy Márai Sándor idézettel kezdte: "Nem érti ezt az a sok ember, / Mi áradt itt meg, mint a tenger? / Miért remegtek világrendek? / Egy nép kiáltott. Aztán csend lett. / De most sokan kérdik: mi történt? / Ki tett itt csontból, húsból törvényt? / És kérdik, egyre többen kérdik, / Hebegve, mert végképp nem értik - / Ők, akik örökségbe kapták -: / Ilyen nagy dolog a Szabadság?...”
A csoportelnök Márai Sándor kérdésére válaszolva kifejtette: valóban nagy dolog a szabadság. Egy önálló lélekkel, kultúrával, múlttal bíró nép szabadsága talán a legnagyobb dolog a világon, amiért bármit hajlandó megtenni. Ha kell, fegyvert fog, és ha kell, akkor a békéért áll ki a legnagyobb eltökéltséggel. Beszédében rámutatott, hogy akkor és ma, 68 évvel később is a legfontosabb dolog a szabadság és a szuverenitás megőrzése. Ezt akkor fegyverekkel, ma pedig pont ellenkezőleg, a béke mielőbbi előmozdításával kell kivívni.
– Több a hasonlóság köztünk és az ’56-os fiatalok között, mint gondolnánk. Hiszen ma, 2024-ben sem gondolunk mást, mint a forradalmi ifjak, hogy számunkra Magyarország függetlensége és szabadsága a legfontosabb. Míg 1956-ban ezt harccal akartuk kivívni, úgy ma épp ellenkezőleg: a béke mindenáron történő megőrzésével.”
Barna Tamás hangsúlyozta, hogy az ember akkor tudja értékelni, hogy mi a szabadság, amikor elveszíti azt. Mi, magyarok szerencsések vagyunk, mert miként Márai Sándor is írta: mi örökül kaptuk a szabadságot. És pont ezért még nagyobb a felelősségünk a szabadság megőrzésében.
Az elnök azt is elmondta, hogy a keresztény hitet és értékrendet kell képviselni ma is, amely alapértékünk és azt az egységet, ami nem kompromisszumokat keres a gyengeség jeleként, hanem előre visz, előbb mindig kicsiben, utána pedig nagyban.
– Meg kell tanítani ismét az embereknek, hogy kultúra és hagyományok nélkül nincsen identitás. Identitás nélkül pedig nincsen nemzet és azon belül összetartozó közösség, mert minden nemzedéknek, de különösen a felnövekvő ifjú nemzedéknek fontos, hogy megtanulják:
ahhoz, hogy élni tudjunk a jelenben, és tervezhessük a jövőt, ismerni kell múltunkat, benne történelmünket és kultúránkat.
Az ünnepi beszéd egy Vass Albert idézettel zárult: „Igaz magyarnak lenni akkora teher, hogy aki sokat viseli, megerősödik."
Az ’56-os emlékműnél elhelyezték koszorúikat és az emlékezés mécseseit a történelmi egyházak, a települési önkormányzat és a helyi civil szervezetek képviselői. Az ünnepségen fellépett a helyi általános iskola színjátszó köre.
Taksonyi KÉSZ-csoport